Balaton - Dél címoldal
2014-05-14

Millióktól eshetnek el az iskolák az új törvény miatt

Éves szinten több millió forinttól eshetnek el a somogyi iskolák és óvodák, pontosabban a különböző szülői munkaközösségek, diákönkormányzatok, osztályok: az új hulladéktörvény ugyanis ellehetetleníti a sokévtizedes hagyományokon alapuló papírgyűjtést.

A jogszabály maradéktalan betartása ráadásul a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek, nonprofit vállalkozások számára is piacvesztést hoz, hiszen kiszorulhatnak az óvodai-iskolai gyűjtésből. A törvény ugyanis csak a kereskedő, a közvetítő és a kezelő számára engedélyezi a hulladékkal való foglalatoskodást, márpedig sem az oktatási intézmények, sem különféle jótékonysági, esetleg szemléletalakító akciókat szervező szervezetek, alapítványok nem tartoznak egyik kategóriába sem, vagyis hivatalosan nem vehetnek át olyan hulladékot, mely nem náluk keletkezett. Ilyen gyűjtést 2015. január elsejétől csak közszolgáltató szervezhet, így az oktatási intézmények – amellett, hogy nem vitethetnek be a gyerekekkel – csak nekik adhatják át a papírhulladékot. 

Somogyban éves szinten eddig több száz tonna papírt gyűjtöttek össze az iskolások és óvodások, Kaposváron például, ahol a legtöbb oktatási intézmény egy vállalkozással állt kapcsolatban, ősszel és tavasszal is ötven-nyolcvan tonnát adtak le, mely félévenként nagyjából egymillió forint hasznot hozott számukra. Pontosabban nem konkrétan az iskolák kasszájába folyt be ez az összeg, hanem – mivel az intézmények hivatalosan eddig is csak a helyi közszolgáltatóval szerződhettek volna –, általában a szülői munkaközösség, civil egyesület vagy alapítvány szerződött a céggel. A kilónként kapott 16–18 forint pedig vagy a diákönkormányzatot gazdagította, vagy osztálykirándulások költségeit csökkentette, esetenként játékokat, festéket, zsírkrétát, papírzsebkendőt, vécépapírt vásároltak belőle. 

– A papírgyűjtésből befolyt pénz tette lehetővé a fiam osztályába járó két hátrányos helyzetű gyereknek, hogy el tudjanak menni kirándulni a többiekkel, a szüleik ugyanis nem tudták volna kifizetni – mondta egy kaposvári általános iskolás apja, aki csak a tavaszi félévben 1300 kiló papírt adott le fiával. 

Az egyik somogyi cég vezetője szerint a szigorítás alapja, hogy az állam ki akar vonulni a hulladékgazdálkodásból, nem akar a központi büdzséből tovább áldozni rá, s így önkormányzati feladattá tette, a helyhatóságok pedig azt nézik, honnan lehetne pénzt bevonni az amúgy költséges folyamatba. 

Luczó László, a barcsi Tiszta Lakóhely környezetvédelmi vállalkozás vezetője szerint viszont az illetékesek meg fogják változtatni a jogszabályt, s a közszolgáltatók kizárólagossága csak a lakossági hulladékra vonatkozik majd, az üzemek, intézmények és vállalkozások maguk dönthetnek róla, kivel szerződnek. 

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője tavaly azt mondta, nem jó, hogy a közszolgáltatók Magyarországon nem szolgáltatóként, hanem hatóságként működnek – mondta Luczó László. – Számomra ez azt jelenti, hogy nem fogják ellehetetleníteni a magáncégeket. A mi vállalkozásunk például húsz éve működik, 2017-ig minden engedélyünk megvan. Mi kezdtük el Somogyban elsőként a szelektív gyűjtést, s az országban mi rendelkeztünk először hulladékudvarral. A Tiszta Lakóhely Dél-Somogyban több tucat iskolával és óvodával áll kapcsolatban, ám nem elsősorban a forgalom- és bevételkiesés miatt lenne rossz számukra, ha kiszorulnának az intézményekből. – Az anyagi része ennek a kérdésnek elenyésző – állította Luczó László. – Sokkal fontosabb a tudatformálás, már egészen kis korban rászoktatjuk ugyanis a gyerekeket a hulladékgyűjtés fontosságára. Nem különféle drága roadshow-kra van szükség, hanem ésszerű gyűjtésre: a hulladék nyolcvan százaléka ugyanis hasznosítható, s erre kell felhívni a gyerekek figyelmét. Ráadásul a partnereinknek tárolni sem kell a papírhulladékot, reggel odaáll a pótkocsink az iskola elé, jönnek a szülők és a gyerekek, felpakolják a behozott csomagokat, ha megtelt a kocsi, új áll a helyére.

Egész évben gyűjtik a papírt és a PET-palackokat a szentbalázsi iskolában is, ahonnét aztán a szerződött vállalkozó ősszel és tavasszal elszállítja az összegyűjtött hulladékot. – Éves szinten hatvanezer forint körül szokott bejönni a papírgyűjtésből – mondta Keresztes Mária iskolaigazgató. – A pénz a diákönkormányzaté, mely rendezvényeket szervez belőle, s támogatja az iskolai kirándulásokat, esetleg sporteszközöket vásárol. Ha ez az összeg a jövőben kiesik, a szülőknek okoz problémát, hiszen nekik kell a zsebükbe nyúlniuk. 

A somogyi hulladékgazdálkodási cég vezetője szerint az államnak azért sem tetszik az iskolai gyűjtés, mert ez a mennyiség nem jelentkezik a hivatalos szelektív gyűjtési statisztikákban, noha ennek javítása uniós elvárás. És persze a profit sem a közcégekhez, hanem magánzsebekbe vándorol. Csakhogy ez az összeg a szakember szerint jóval kevesebb lesz, ha közszolgáltató végzi a gyűjtést, ugyanis nem mindegy, hogy a gyerekek adott esetben végigjárják lakókörnyezetüket, s elkérik a felesleges papírt, vagy a lakóknak maguknak kell összegyűjteniük és odaadniuk a szolgáltatónak. A lakosságban ugyanis még messze nem tudatosult úgy a szelektív gyűjtés fontossága, mint azt az illetékesek elképzelik. A törvényhozók amúgy a papír helyett a rongy vagy az elem gyűjtését ajánlják az iskoláknak, ezekre ugyanis nem vonatkozik a törvénymódosítás, viszont a szemléletformáló hatásuk ugyanolyan. Csakhogy az elem például veszélyes hulladéknak számít, azaz nem feltétlenül kellene nagy mennyiségben oktatási intézményekbe hurcolni, s cseppet sem mellékesen leadásáért egyetlen forint sem jár...


forrás : ( SONLINE )

2024. március 28. Gedeon, Johanna
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Webdesign
ÁSZF | Impresszum