Uniós pénzek állami pénzpumpával: itt a vége?

– Arra kell felhasználnunk az uniós támogatásokat, hogy vállalkozásaink versenyképesek legyenek – így az államtitkár. – A turizmusban ha például egy vendégvonzó központi attrakció megerősítéséről van szó, és az állami, vagy önkormányzati tulajdonban van, akkor részesülhet vissza nem térítendő támogatásban, ugyanazon a településen viszont egy magántulajdonú szálloda felújításához már a visszatérítendő formulát kell alkalmazni. 

A Balaton-parton számos magántulajdonú szálloda épült, vagy bővült az elmúlt egy-másfél évtizedben vissza nem térítendő támogatás révén, például a négycsillagos siófoki Hotel Residence wellness szálló. Tulajdonosa, Hoffmann Henrik kedden arról beszélt lapunknak: amit az államtitkár mondott, csak hosszú távon képzelhető el. – Jelen pillanatban kizártnak tartom, hogy így változzék 2014 és 2020 között az uniós források elosztása – vélekedett a turisztikai szakember. – Amikor két hónapja Orbán Viktor miniszterelnök Siófokon találkozott a balatoni idegenforgalomban érdekeltekkel, ott is elhangzott a részéről: a végletekig nem tartható, hogy az állam pénzt pumpál a vállalkozásokba, ez addig mehet, amíg nem tudnak a saját lábukra állni. Ha ez a „feltőkésítésük” befejeződik, akkor a vissza nem térítendő támogatások megszüntethetők. De csak akkor. Alapvetően tőkeszegény ország vagyunk, egyelőre szükség van a vállalkozások tőkéhez juttatására versenyképességük, teljesítőképességük javítása érdekében. Való igaz, hogy el kell jutni oda: a vállalkozások a saját erejükből tudjanak beruházni. De Magyarországon a rendszerváltást megelőző negyven évben kiesett az eredeti tőkefelhalmozás időszaka, a „türelmi idő” meg szerintem még nem járt le. Arról nem is beszélve: befejeződött a most kezdődő hétéves uniós támogatási ciklus előkészítése, s ez sem aszerint zajlott, hogy ilyen változás lépne már most életbe. 

Komoly fejlesztési támogatást kapott több lépcsőben a másik nagy siófoki szálloda, a Hotel Azúr is. Ennek kapcsán nemrég írtuk meg: tulajdonosai szerepeltek a „Lázár János féle” listán, melyen a támogatást kapott offshore-hátterű cégeket sorolták föl. A kétszáz dolgozót foglalkoztató, 1,9 milliárd forint éves árbevételű Hotel Azúr Szállodaipari Zrt. tulajdonosát ugyanis a liechtensteini Vaduzban jegyezték be. – Nehezen tudom elképzelni – reagált az államtitkár mondandójára Schmidt Jenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. – Főként, hogy a következő ciklusban a források hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre kívánja az ország fordítani. Olyan elképzelhető, hogy ahol túlkínálat van, vagy egyes fejlettebb régiókban, mint Budapest vagy Közép-Magyarország, nem lesz vissza nem térítendő támogatás. A többi térségben ez ma még lehetetlen. A forrásköltsége drágább lenne, mint a jelenleg futó nemzeti bankos hitelé. 

Tíz év, 500 milliárd forint értékű fejlesztés 

Az uniós csatlakozásunk óta eltelt tíz évben mintegy 1360 turisztikai célú projekt kapott támogatást 330 milliárd forintos nagyságrendben, mintegy 500 milliárd forint értékű fejlesztést generálva. Egyebek között fürdő-és szálláshely-fejlesztések élveztek prioritást. A négycsillagos szállodák aránya például 21 százalékról 40 százalékra nőtt a csatlakozás óta. 

Támogatott turisztikai projektek, 2004-2013 

projekt          1360 db 

kifizetés        330 mrd ft 

 

Fejlesztési terv, 2014-2020 (mrd ft) 

Turizmusra összesen          250-300 

Balaton-régióra                   80-100 

Somogy megyére                    40