Balaton - Dél címoldal
2015-11-08

Egyre több a lakatlan ingatlan Somogyban

Tíz év alatt harmadával, 15 ezerről húszezerre nőtt a nem lakott ingatlanok száma Somogyban, ugyanezen idő alatt a teljes lakás-, ház- és nyaralóállomány tízezerrel, 140 ezerre bővült, ami hét százalékos növekedés. A megyében jelenleg minden hetedik ingatlan lakatlan, s ezzel az épületek kihasználtsága itt az országban a legrosszabb – 14,6 százalék -, a lista második helyén álló Zalában is 1,1 percenttel jobb a helyzet.

– A valamivel több mint húszezer nem lakott ingatlan egy részét befektetésnek szánták tulajdonosaik, a másik véglet pedig a már teljesen rom épületek – mondta Fábián Éva megyei főépítész. – Nagyjából 14 ezer épületet sohasem használnak, s nagyobb részük a kisebb, jellemzően a zsáktelepüléseken található.
A megyei főépítész felmérése alapján a megyében öt faluban – Őrtiloson, Nagyszakácsiban, Segesden, Vízváron és Csokonyavisontán – száznál több üres ingatlan található, s a barcsi és a csurgói járás több települései közül több olyan is akad, ahol a házak harmadában nincs lakó.

– Pedig az üres épületek nagy része lakható lenne – jegyezte meg Fábián Éva, aki szerint átfogó programmal állami bérlakásokká lehetne alakítani ezeket az ingatlanokat, s ezzel a hajléktalankérdés mellett a bajba jutott családoknak is megoldást lehetne kínálni.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alátámasztják a megyei főépítész állítását. A nem lakott somogyi házak-lakások háromnegyede ugyanis téglaépület, s csak 18 százalékuk vályog, utóbbiak jellemzően 1946 előtt épültek, a lakatlan ingatlanállomány hatvan százaléka viszont 1960 utáni. Több mint harmaduk összkomfortos, 43 százalékuk komfortos, s csak hatoduk komfort nélküli. A lakatlan épületek 98 százalékába van bevezetve a villany, tízből kilenc vezetékes vízzel, nyolc meleg vízzel rendelkezik, 83 százalékában van vízöblítéses vécé, s közel kétharmaduk csatornázott. Az ingatlanok 42 százaléka két-, 30 százaléka háromszobás, a leggyakrabban 60-80, illetve 80-100 négyzetméteresek.

– Az üresen álló ingatlanok számának alakulása jól mutatja egy falu jövőképét – tette hozzá Fábián Éva. – A lakatlanná váló házak növekedésével ugyanis együtt jár a népességfogyás, s az elmúlt negyven év tendenciáit figyelembe véve 116 somogyi település veszélyeztetett, hogy fél évszázadon belül teljesen elnéptelenedik. Ha egyenes arányúnak vesszük a lakosságvesztést, Somogyacsából 11, Gadácsról húsz év múlva eltűnik az utolsó lakó. Az aprófalvak nagy részéből az elkövetkező 25 évben kihalnak az őslakos 65 év felettiek, a fiatalok pedig elhagyják a településeket, vagy már el is költöztek. Az üresen maradt házakat pedig előbb szétlopják, majd szép lassan bekebelezi őket a természet.

Ahogyan például Kakpusztát, mely a hatvanas évektől kezdett hanyatlani, s ma már csak néhány házrom és az elvadult temető emlékeztet rá az erdő mélyén.
– Elsőként mindig a külterületek néptelenednek el – magyarázta a megyei főépítész –, aztán a kisfalusi belterület. A folyamat persze nem újkeletű: a megyei önkormányzat épületében hatalmas márványtáblákon olvashatóak az eltűnt somogyi települések nevei...

Fábián Éva külön fájlalja, hogy minden egyes romba dőlő házzal egy-egy hajdani család rengeteg pénze és energiája lesz az enyészeté.
– Az a baj, hogy lakatlan ingatlanok nagy része magánkézben van, alig két százalék az önkormányzati tulajdon – mondta a megyei főépítész. – Ha állami kézben lennének, bérlakásokká lehetne alakítani őket, ráadásul a rendbetételük rengeteg munkalehetőséget adna a környékbelieknek. Csak az a baj, hogy például a fővárosban, ahol rengetegen küzdenek lakásproblémákkal, nem preferálják a vidéki életet. Pedig az ottani ingatlanárak töredékéért juthatnának családok normális otthonhoz például a somogyi falvakban.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy az állam is befektethetett volna a lakatlan ingatlanokba, mondjuk a hitelválságba került családoknak épített ócsai lakópark helyett: a Pest megyei településen 2,4 milliárd forintból építettek nyolcvan házat – ennyi pénzből Somogyban akár tucatnyi falut is meg lehetett volna vásárolni...

Befogadó falu lehet a megoldás

Az üresen álló falusi házak hasznosításának egyik jó példája két heves megyei település, Tarnabod és Erk. A két településre 2004-ben, illetve 2008-ban érkeztek budapesti hajléktalan családok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a szociális tárca és a Hajléktalanokért Közalapítvány által létrehozott Befogadó falu program keretében – eredetileg száz, hátrányos helyzetű kistelepülés számára írták ki –, s a famíliák többségének sikerült gyökeret vernie új lakóhelyén.

Az ingatlanok mellett a kerti gazdálkodáshoz szükséges eszközöket, állatokat, növényeket kaptak, s a helyiek is jól jártak érkezésükkel, hiszen a településeken komfortnövelő beruházásokat hajtottak végre, sőt, Tarnabodra egy üzem is települt, mely ötven embernek ad munkát. Vélhetően ilyen feltételekkel sok somogyi kistelepülés fogadna betelepülőket... (Forrás: sonline.hu - Vas. A.)
2019. szeptember 23. Tekla
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30            
Webdesign
ÁSZF | Impresszum