Balaton - Dél címoldal
2012-11-30

Kovács Margit, Márffy és Ridley Scott


Kovács Margit a 30-as évek második felében stilizáltabb falképeket és folklorisztikus hatású dísztárgyakat kezdett alkotni. A geometrizáló tendencia egyre jobban kezdett érvényesülni figuráinál a korongolt forgásformák alkalmazásával. Kúpformákra egyszerűsítette a kisméretű figurákat, a nagyobb méretű alakokat pedig oszlopszerűen kezdte megformálni. A korongolt formákat dekoratív ornamentális díszítményekkel gazdagította s a fényes fedőmázak mellett megkezdte a matt mázakkal való kísérletezést is. Az 50-es években a népi, paraszti világot változatos zsánertémákkal megjelenítő kerámiákat alkotott. Kedvelt terrakotta anyagát a hatvanas és hetvenes években samottra váltotta át, és egyre több új témát dolgozott fel a mitológiákból, mesékből s mondákból is merítve. Kovács Margit rendkívül gazdag életműve, bensőséges emberközpontúságot sugárzó művészete egyedülálló hangot képvisel kortárs kerámiaművészetünkben. 1948-ban az elsők között Kossuth-díjjal tüntették Sikeres kiállítások és elismerő díjak sora bizonyítja hazai és külföldi népszerűségét.

1878-ban ezen a napon született Márffy Ödön, magyar festő és grafikus, a MIÉNK, a Nyolcak, a KUT tagja. Festői stílusa leginkább a fauve-ok, majd a Párizsi iskola látásmódjával rokonítható.  1902-ben Párizsba ment tanulni, ahol a kötelező stúdiumok elsajátításán túl legalább ennyire hasznos volt számára, hogy olyan festőnövendékekkel került kapcsolatba, akik már a modern irányzatokért lelkesedtek. Az ő révükön megismerkedett Cézanne, van Gogh és Bonnard festészetével, valamint az akkori legmodernebb festőkkel, Matisse-szal és a fauves-okkal. 1906-ban szerepelt először a Salon d’Automne kiállításán. 1906 őszén hazatért és hamarosan kollektív kiállításokon mutatta be plein air törekvésekből kiinduló, élénk színvilágú műveit. Még ebben az évben elnyerte a kor legjelentősebb, négyezer koronával járó művészi elismerését, a Ferenc József Koronázási Jubileum-díjat. A tekintélyes pénzösszeg lehetővé tette, hogy további tanulmányutakat tegyen Olaszországba és Dalmáciába. Sikereire felfigyelt Rippl-Rónai József és Kernstok Károly is. Rippl-Rónai támogatásával lett Márffy a MIÉNK művészcsoport alapító tagja, míg Kernstok nyergesújfalui birtokára invitálta festeni. Márffy a következő esztendőben dolgozott Kernstoknál, és egymással kölcsönhatásban fejlesztették ki fauve-os festészetüket. A magyar Vadak Kernstok Károly köré szerveződve 1909 végén kivált a MIÉNK-ből, és megalakította az első magyar avantgárd csoportot, a Nyolcakat. Első kiállításukon, amely az „Új Képek” címet viselte, Márffy Fürdő nők című festménye nagy felháborodást váltott ki a konzervatív kritikusok körében. Az elkövetkező években Márffy festészete – a Nyolcak többi tagjához hasonlóan – folyamatos átalakuláson ment keresztül, a szertelen, fauves-os ecsetkezelést a Cézanne hatását tükröző, szigorú kompozíciós rend váltotta fel képein. 1920-ban feleségül vette Ady özvegyét, Csinszkát, azaz Boncza Bertát, és ekkor termékeny alkotó periódusa következik. 1924-ben a Képzőművészek Új Társasága (KUT) alapító tagja 1927-től tíz éven át elnöke lett.

1937-ben ezen a napon született Sir Ridley Scott, Oscar-díjra jelölt, Golden Globe, Emmy-díj és BAFTA-díj nyertes angol filmrendező és producer. Első rendezése a rendőrökről szóló Z Cars című szappanopera volt. 1968-ban testvérével megalapította saját filmgyártó és produkciós cégét, a Ridley Scott Associates-t. Első mozifilmje az 1977-es Párbajhősök volt, amellyel elnyerte a cannes-i filmfesztivál elsőfilmes rendezőjének járó díját. A sikert az 1979-es A nyolcadik utas: a Halál hozta meg számára, majd ezt követte 1982-ben a Szárnyas fejvadász. Néhány év múlva egy fantasyfilmet, a Legendát rendezte Tom Cruise és Mia Sara főszereplésével. Három év múlva Michael Douglas-szel leforgatta a Fekete esőt. Az 1991-es év Oscar- és BAFTA-díj jelölést hozott számára a Thelma és Louise című film, melyben olyan neves színészekkel dolgozott együtt, mint Susan Sarandon és Brad Pitt. A következő évben egy monumentális történelmi filmet készített Amerika felfedezéséről, az 1492 – A Paradicsom meghódítása címmel, Gérard Depardieu főszereplésével. Néhány kisebb visszhangot kiváltó film után pár évnyi hallgatás következett, majd 2001-ben került a mozikba a Gladiátor, amely kasszasiker lett, és Oscar-díjjal jutalmazták. Ezután elkészítette  A bárányok hallgatnak folytatását, a Hannibal-t Anthony Hopkins főszereplésével, amely szintén világsiker lett. A következő nagy sikert a Mennyei királyság hozta meg számára 2005-ben.

2023. február 7. Tódor, Rómeó
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28          
Webdesign
ÁSZF | Impresszum