Balaton - Dél címoldal

Balatonvilágos

A pajzs alakja a község rövid múltja miatt a modern formát viseli. Mivel a község önálló múltja csak 35 évre tehető, s az azt megelőző időkben Balatonfőkajárhoz tartozott - jelképet kialakítható nevezetessége, jellegzetessége, hagyománya nem volt.

Régészetileg annyi bizonyítható, hogy a mai Club Aliga kikötőjénél és a balaton-aligai állomás területén római kori leletekre bukkantak, használati tárgyak bizonyítják, hogy itt élet volt (esetleg falu). Így maradt ránk egy szőlőlenyomatú tál maradványa, mely a veszprémi múzeumban megtalálható. Ezért a címer bal részében a szőlő a helyi szőlőtermelésre utal.

A nap szerteágazó sugaraival a kimutathatóan magas számú napsütötte órákat (címer jobb oldalán), a vitorlás a vízpartot (bal alsó rész), a kék szín pedig a Balatont, annak vizét jelképezi. A címert a magas partot szimbolizáló zöld sáv osztja felső és alsó részre.

Balinka község

A település címere álló helyzetű, háromszögű címerpajzs, kékkel-veressel negyedelt, a pajzs közepére egy kisebb fekete szívpajzs van helyezve. Az első (kék) mezőben: szabályos zöld hármashalomból kinövő, stilizált, arany tölgyfa látható - két makkal és három levéllel. A második (veres) mezőben: hullámos ezüstpólya felett stilizált arany malomkerék lebeg. A harmadik (veres) mezőben: egy aranykorona lebeg. A koronát fölülről lefelé, bal haránt irányban egy aranymarkolatú ezüstszablya döfi át. A negyedik (kék) mezőben: szabályos zöld hármashalomból kinövő stilizált háromágú aranyvirág látható - három ezüst ötszirmú virággal és áganként két-két aranylevéllel.
A középső szívpajzs fekete mezejében felül: egy-egy lebegő, egymással átlósan keresztbe tett, ezüstfejű és aranynyelvű bányászszerszám látható. A szerszámok alatt: veres lánggal égő ezüst bányászmécs lebeg.

A címerpajzs négyes tagolása a község négy településrészét szimbolizálja. Az első mező: Balinkát jelképezi, ill. a hármashalom és a stilizált tölgyfa a Bakony hegység tölgyeseire utaló motívum. A második mező: mai nevén Balinkabányát a középkori nevén Eszényt szimbolizálja. A hullámos ezüstpólya (sáv) a Gaja-patakra, a malomkerék az Eszény-puszta területén valaha működő vízimalomra utaló motívum. 

A harmadik mezőben: a koronát átdöfő kard Mecsér-falut, mai nevén Mecsér-telepet jelképezi. A "mecsér" a szláv nyelvekben "kardkovácsot" jelent - mivel itt valamikor királyi fegyverkovácsok éltek.
A negyedik mező: Kisgyónbányát szimbolizálja, amely a középkorban szintén önálló falu volt. Kisgyón és környékének tájképi szépsége, valamint az itt növő szép és védett növények miatt a "természetbarátok és a bakancsos turisták" paradicsoma lett. Erre utal a hármashalom és a stilizált virág.
A középső szívpajzs: mind a négy településrészre jellemző és a bányászatra utaló motívumokat hordoz. A középkorban mind a négy településrész külön-külön történelemmel bíró, önálló falu volt. A török hódoltság alatt elpusztult Balinka, Eszény, Mecsér és Kisgyón. A török kiűzése után a sokáig lakatlan településrészek újratelepültek, majd felvirágoztak a környéken beindult bányászat hatására.


A település története:

Balatonvilágos a Balaton déli partjának első települése. Három megye találkozásánál, Siófok várossal (Somogy megye), Enying várossal (Fejér megye) és Balatonfőkajár községgel (Veszprém megye) határos. A település neve hivatalosan Balatonvilágos, mely magában foglalja Balatonaligát is.

 

Balatonvilágos 1961. március. 1.-én lett önálló település, addig Balatonfőkajárhoz tartozott. Balatonaliga, Balatonvilágos, Petőfi major, Mathiász telep településrészekből alakult ki az új község. Elnevezése is jellegzetes: Aliga egy - valószínűleg - létező csárdáról kapta a nevét, Világos pedig az itteni föld világos színéről. Balatonvilágos - Világos major néven - először az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt. Balatonvilágost az 1927 évi Cholnoky - atlasz önálló településként tünteti fel.

A Déli vasút 1863 évi megépítését követően, a XX század első éveiben kezdődött meg a Balaton partjának kimérése, a terület feltöltése és a nyaraló telep építése először a vízparton. A századfordulón már két állomás volt - Balatonaliga, Balatonvilágos - és később Gamásza feltételes megálló. A világosi Alsótelepen volt 12 épület, egy szálloda, egy beszálló vendéglő. Aligán akkor építették a szállodát. Tíz év alatt beépült a Klára-telep (Rákóczi u.) főleg a tehetősebb nyaralók - módosabb polgárok, köztisztviselők - nagyobb épületeivel és megkezdődött az Alsó-telep (Zrínyi u.) beépítése a szerényebb anyagi körülmények között élő tanárok, vasutasok, mérnökök kisebb épületeivel.

 

A világosi felső telepen állandó jelleggel 5-6 család élt, ugyanennyi az aligai részen is A telep nyaraló közössége rövid idő alatt összekovácsolódott. A környezetük szebbé, kényelmesebbé tétele érdekében mindenki ott "lobbyzott", ahol tudott és Balatonfőkajár az „anyaközség” elöljárói is jó szándékú megértéssel figyelték, támogatták az üdülők szorgoskod

Az 1912-ben megalakult Balatoni Yacht Club (BYC) az első polgári egyesület, amely a balatoni vitorlás sport fejlesztésében nagy érdemeket szerzett. Itt rendezték meg az első magyarországi női vitorlásversenyt.

A BYC kérésére a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium 1913-ban ígéretet tett a kikötő megépítésére. A kikötő a második világháború után készült el, de nem az üdülőközösség használatára, hasznára.

A Balatoni Szövetség az 1929 decemberi Balatonfüreden tartott ülésén tárgyalták Aliga, Világos önállósodási kérelmét, melyet az 1929. évi XVI tv. alapján Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter 1936-ban jóváhagyott. A település közigazgatásilag Balatonfőkajárhoz tartozott.

A harmincas években az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok között nagyon jó kapcsolat és együttműködés alakult ki, ennek köszönhetően a település gyorsan fejlődött. Ez a fejlődés megtorpant, egészen a hatvanas évek végéig nem változott. 

A hatvanas évek végétől nagyarányú - az akkori gazdaságpolitikának megfelelően - nyaralótelek kialakítások kezdődtek, majd a helyi Petőfi termelőszövetkezet alakított ki tagjai számára lakótelkeket.

A hetvenes években nagyarányú telekkialakítások folytán a község jelentős fejlődésnek indult, főleg nyaralóingatlanokat értékesítettek az OTP közreműködésével A rendszerváltást követően nyitott lett a jelenlegi Club Aliga területe, ezzel kultúrált, jól ellátott strandterület és hajókikötő került a közösség használatába. 

Jelenleg több mint 400 család él itt, de nyáron több ezer a nyaralásukat itt töltők száma. A Balaton medre itt homokos, a vízminőség kiváló, vízmélysége sekély, több száz méteren biztonságosan élvezhetik a vizet az úszni nem tudók is. 

Legszebb látnivalója az ún. Panoráma-kilátóról nyílik, ahol Mészöly Géza és Csók István festőművészek merítettek ihletet a balatoni képeikhez.

2019. február 20. Aladár, Álmos
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28      
Webdesign
ÁSZF | Impresszum