Balaton - Dél címoldal
2014-02-22

Választás 2014: azé a föld, aki...? A moratóriumtól Ángyánig

Hét-nyolcszázezer forint egy hektár szántó átlagára ma Somogyban, de jó minőségű földet egymillió alatt nem lehet venni. A földvásárlási moratórium közelgő lejárta nem verte fel az árakat a megyében. De kié legyen a föld? E kérdés megválaszolásához elengedhetetlen, hogy tudjuk: kié ma a föld az országban, kié Somogyban?

Az állami földbérlet-pályázatok körüli ellentmondások kapcsán és főleg Ángyán József exállamtitkár (nem mellesleg az éppen regnáló kormány vidékstratégiájának egyik kidolgozója) földjelentéseiből ma már jóval többet lehet tudni erről, mint korábban. Andrásfalvy Bertalannak, az Antall-kormány miniszterének diagnózisa szerint „a sokszor megcsalt, kirabolt vidék, a falu, gazdatársadalma és közösségei, a tsz-be bevert magyar parasztság bérmunkás tömege elhagyatottan érkezett meg a rendszerváltáshoz. Sokukban élt még az évtizedek során megőrzött remény, hogy egyszer ismét visszakerülhetnek a sajátjukba, egyszer ismét maguk urai lehetnek”. S a gyógymód? „Lehetünk újra Európa híres kertje. A világ legízletesebb gyümölcsét, legjobb borát, keresett vetőmagját, páratlan zöldségét és fűszerét termő ország, ahol napfényes tavainkban a legkeresettebb halak teremnek, száraz mezőinken különleges húsú háziállataink legelnek...” 

Ángyán József helyzetjelentése már borúsabb: „Az állam kezelésében, továbbá a még mindig osztatlan közös tulajdonban lévő mező- és erdőgazdasági hasznosítású termőföld mennyisége eléri a négymillió hektárt. Ezzel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket, azok földalapját jelentősen megerősíthetnénk, ám ez a törekvés a spekulációs tőke érdekeivel kerül szembe, ami az állam által magára hagyott, egyébként is gyenge érdekérvényesítő képességű helyi közösségekre tragikus következményekkel jár. Ez a nagytőke nemcsak arra a földre spekulál, amely az állam kezelésében, hanem arra a földre is, ami ma még a gazdálkodó családok tulajdonában van.” 

Sokan számítottak arra, hogy a földvásárlási moratórium lejárta fölveri a földárakat, de ez egyelőre nem következett be. Somogyban továbbra is a déli területeken lehet olcsóbban földhöz jutni, Kaposvártól északra nő a föld ára, persze igazából a jó termőadottságú földek a drágábbak. Szabó Tamás megyei Magosz-elnök szerint a megye tartja pozícióját e tekintetben a középmezőnyben a 7-800 ezer forintos hektáronkénti szántóárral, leginkább a Balaton környéke emelkedik ki ebből. Gombos Sándor megyei agrárkamarai elnök úgy véli, egymillió forint alatt jó szántót már nem nagyon lehet venni, az ültetvénynek, különösen szőlőültetvénynek való, legkiválóbb földek ára a kétmilliót is eléri. „Gazdaság- és társadalompolitikai fordulatra, valódi néppárti programra van szükség” – ez már Ángyán József konkrét, javaslatokba öntött agrár jövőképének felütése. Szerinte újra kell gondolni és szabályozni uniós szinten az élelmiszer-ellátást, a természeti erőforrások (leginkább a termőföld és a vízkészlet) forgalmazását és felhasználását, a termőföldet ki kell venni a tőkejavak közül, a tőke szabad áramlása kategóriájából. A földügyi törvénycsomagot gyökeresen át kell alakítani úgy, hogy a föld valóban a helyben lakó gazdálkodó családokhoz, a helyi, települési közösséghez és a fiatalokhoz kerüljön. Le kell állítani a földbérlet-pályázatokat, a helyi gazda- és faluközösségek bevonásával kell új, átlátható pályázati rendszert kidolgozni, mely alapelvként rögzíti: az állami földek jövedelmének azt a települést kell gyarapítania, melynek közigazgatási területéhez tartozik.

Megyénk kétharmadán nem jó a termőképesség 

– A talajok termőképessége, minősége és fizikai állapota lényegesen kedvezőtlenebb Somogyban, mint a szomszédos Tolna, Fejér és Baranya megyékben – emelte ki Tóth István kaposvári szakmérnök. – A somogyi föld kétharmada ide sorolható. Például a dél-somogyi homokháton, ahol az alacsony, 0,1-0,2 százalékos szervesanyag- illetve humuszartalom a növények számára kedvezőtlenül alacsony 5-6 Ph értékkel párosul, savanyú a talaj, vízmegtartó- illetve tápanyagszolgáltató képessége nagymértékben korlátozott. A Zselic nehezen művelhető, erősen kötött agyagos, gépi művelést nehezítő szántó területei is ebbe a körbe sorolhatóak. A tabi dombvidéken és a Koppány-völgyében egy kiadósabb zápor esetén is pusztul a termőréteg. Ez a jelenség Nágocs, Andocs, Karád, Kisbárapáti és Kapoly térségében tavasszal szabad szemmel ismegfigyelhető. Ez lassú, de rendkívül veszélyes folyamat, kárát a következő nemzedékek szenvedik meg. 

Tóth István kiemelte: a talajerózió megállításához komplex intézkedéssorozat bevezetésére lenne szükség, amely a művelési módokat, az agrotechnikát és a vetésforgót is érintené, de a lejtős területek művelésére előírt jogszabályok betartásának fokozott ellenőrzése is fontos feladat. A jó, illetve elfogadható talajtermékenységgel rendelkező felület korlátozott, ezek leginkább a Kapos-völgyében és környékén, a Marcali-hátságon, a Csurgói kistérségben valamint a Kaposvár-Somogyjád-Osztopán által határolt tájegységben találhatóak, illetve a megye keleti részén. – A talajok tápanyagszolgáltató képessége nagymértékben függ a gazdálkodók anyagi helyzetétől – tette hozzá. – Kedvező jelenség, hogy a gazdálkodásban a modern, nagy teljesítményű gépek térhódítása jelentős. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a súlyos vadkár évről évre komoly veszteséget okoz a gazdálkodóknak. 

Nagy a gazdák, termelők földéhsége Somogyban 

– Mennyire életképesek a Somogy megyei gazdaságok? – kérdeztük Gombos Sándort, a Nemzeti Agrárkamara megyei elnökét. – Somogyban mintegy 16 ezer kamarai tag van, ebből körülbelül 6000 a támogatásra jogosult – közölte Gombos Sándor. Hozzátette: ez azt mutatja, hogy elvileg ennyi embernek van egy hektárnál nagyobb földterülete a megyében. Az életképesség kapcsán nehéz egyértelmű számot mondani – tette hozzá. – Nagyon életképes lehet egy közép-somogyi termelő, akinek van 2,5 hektár szamócája, illetve az a dél-balatoni szőlőtermelő, aki 2-2,5 hektáron gazdálkodik. Ugyanakkor a szántó kapcsán jelenleg a 150-200 hektár körül mondható rentábilisnak a terület. Gombos sándor kifejtette: Somogyban az ezer hektár feletti nagybirtokok száma ötven körül lehet, gond, hogy nem sokkal több az úgynevezett egészséges középbirtokok száma sem. Ugyanakkor ehhez képest viszonylag sokra, 300-400-ra tehető a 100 hektár feletti birtokok száma. A kérdésre, hogy van elég szántóterület Somogyban, az elnök úgy fogalmazott: soha nincs elég szántó, nagy földéhség van. S ez látszik a földpályázatok kapcsán is, hiszen ahol föld van, ott harc van. 

Ángyán józsef nyilatkozataival kapcsolatban Gombos Sándor megyei kamarai elnököt arról kérdeztük: a kiadható földek vajon hány százaléka kerülhetett gyanúba Somogyban, illetve országosan? – Minimális, de erről nem tudok nyilatkozni – válaszolta. – Hozzám is érkeztek panaszok, de azokat nem tartottam megalapozottnak, szerintem politikai indíttatásúak voltak. – Nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló állami földek alapvetően nem tudják a birtokstruktúrát olyan mértékben átalakítani, amilyen mértékben kívánatos lenne – hangsúlyozta a kamarai elnök. – Optimális a 250-500 hektáros középbirtokok számának jelentős növelése lenne, de ehhez kevés föld van Somogyban. gombos sándor hozzátette még: a kis- és középvállalkozások szerinte megerősíthetők, ugyanis nagyon színes agrárstruktúrájú megye Somogy, a vadászturizmus, az idegenforgalom továbbá a vendéglátás is újabb lehetőségeket vet fel az agrárium szereplőinek, amelyekkel élni lehetne. 

Mit tartanának jónak a pártok? 

Szabó Tamás, a Magosz megyei elnöke tolmácsolta a Fidesz álláspontját. – Ahogy sok más területen, a mezőgazdaságban is romokat örököltünk 2010-ben. Az uniós források leosztása nem volt arányos, a támogatások 80 %-át elköltötték. Olyan ígérvényeket adtak, melyek nem valósultak meg. Az elmúlt években milliárdos tételeket csoportosított át a kormány szőlőtermelésre, borászatra, halastavak fejlesztésére. Az önkormányzatok START munkaprogramjában a kertészetek termékeit helyi közétkeztetésben használták fel. Kiszámíthatóvá vált a területalapú támogatások kifizetése, elindult egy szövetkezési folyamat és a somogyi iskolagyümölcs program. Legfőbb feladat a munkahelyteremtés, ezért preferáltuk a munkaigényes területeket, mint a szőlő-, gyümölcs-, és zöldségtermesztés. A növénytermesztés alapvetően jó úton halad. Célunk szövetkezéssel, tájjellegű lehetőségeink kihasználásával előrelépni. Az állattenyésztés és a helyi piacok fellendítése mellett az öntözés és a felvásárlás logisztikáján is változtatni kell, a magasabb feldolgozási érték felé kell elmozdulni. 

Pásztohy András, a szentgáloskéri Agrária Zrt. elnöke, az Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium egykori szocialista államtitkára: – Cél a versenyképes élelmiszergazdaság, mely szerintem a vidék felemelkedésének fontos záloga. Olyan agrárpolitikára van szükség, amely nem egymás kárára érvényesíti az agrárérdekeket, s ezzel együtt esélyt kell adni a kis- és nagyobb gazdaságok hatékony működésének, együttműködésének. A mai földhaszálati korlátok bevezetésével egyes mértékadó elemzések szerint elveszhet a tehén- és sertésállomány 28-30 százaléka, s közel 7500 munkahely szűnhet meg. Az érintett, elsősorban állattenyésztéssel foglalkozó főként társas középvállalkozások vagyonvesztése elérheti az 100-150 milliárd forintot is. Egyetértek, hogy védeni kell a nemzeti földvagyont, a hazai gazdálkodókat, de úgy, hogy a tulajdonosok, bérlők és a termelés érdekeit egyaránt szolgálják. Van mit javítani az agrárágazat szerkezetén, csakúgy, mint az élelmiszeriparunk helyzetén, mely kritikus pontja a mezőgazdaságnak, csökkenő termelés és jövedelmezőség jellemzi. 

Gombai Győző, a Jobbik somogyi agrárszakértője azt mondta: hazaárulásnak minősítik a közelmúltban elfogadott földtörvény egyes passzusait, mivel szabad utat biztosítanak Magyarország fölvásárlásához. A nagybirtokok aránya nem haladhatja meg a 20 százalékot úgy, hogy a kisbirtok legföljebb 50 hektár, a nagybirtok legföljebb 350, ennél nagyobb birtoktest csak szövetkezet esetében megengedhető. A családi gazdaságok és a rájuk épülő feldolgozóipar jelenthetik a vidék megmaradását. Felülvizsgálnák az egykori mezőgazdasági nagyüzemek privatizációs és fölszámolási eljárásait, az óriásbirtokokat megszüntetnék, a törvénytelenül külföldiek kezébe került termőföldeket visszaszereznék. A több ezer hektárnyi monokultúrás szántóföldi növénytermesztés helyett vissza kell térni a zöldség- és gyümölcstermesztésre, újra kell indítani a feldolgozóüzemeket. Önkormányzati társulásban, vagy más módon olyan kisüzemi termeltető szervezeteket kell alakítani, amelyek segítségével visszahozható az egykori háztáji gazdálkodás rendszere. Vízierőműveket akarnak a Drávára, a vízgazdálkodást segítő tározókat a belső vízfolyásokra. 

Horváth János, bábonymegyeri gazda, LMP-tag: aki igényli, annak adni kell földet – ez volna az „új földosztás” az LMP szerint. Ángyán József is felhívta rá a figyelmet: Ausztriában, Hollandiában az ötven-száz hektáros családi birtokok is virágoznak, vegyünk hát mi is példát erről és ne ezerhektárszám osszuk a földet strómanoknak, oligarcháknak – mondta Horváth János. – A földpályázatok első köre maga volt a törvényesített törvénytelenség az LMP szerint, ezeket újra meg kellene hirdetni, immár tisztességes feltételekkel és elbírálással. A vidéki gazdák ma elkeseredettek és megfélemlítettek, úgy érzik, becsapták őket, mert hiába hirdette a kormánypropaganda, nem a helyben élő családi gazdálkodók kapták az állami földeket. Azt tartanánk jónak, ha száz-százötven hektárban maximálva lenne a földalapú támogatások kifizetése. Az e fölötti állami földek esetében amit az Euróoai Unió ad, az volna a bérleti díj. Így mindjárt kiderülne, ki akar valójában gazdálkodni, elejét vehetné a földspekulációnak és minden igénylőnek jutna föld.


forrás : ( Sonline )

2024. március 3. Kornélia
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Webdesign
ÁSZF | Impresszum