De vajon mi tesz boldoggá egy gyereket? Ez kiskorban még viszonylag egyszerű kérdés, mondjuk egy kisautó, egy baba, esetleg egy játék póni. Aztán ahogy nő a gyerek, egyre nehezebb ezt megfogalmazni, szülőnek és gyereknek egyaránt. Talán ezért is készített a népszerű humorcsatorna, a Comedy Central egy ezzel kapcsolatos felmérést. Amiből kiderült, a hazai ifjak boldogtalanabbak a világátlagnál, aggódnak az álláskeresés miatt, de legalább kevésbé stresszesek, mint más országban élő társaik. Szűkebb hazánkban, a megyében szerzett tapasztalataink alátámasztják a felmérés eredményét, ám az is határozottan mondható, a somogyi fiatalokat, ha nem is feltétlenül boldogítja a pénz, de a hiánya mindenképpen boldogtalanná teszi őket. – A magyar fiataloknak túlságosan fontos a pénz, az anyagi javak, sokan a boldogságukat várják tőle, miközben a külföldi fiatalok esetében nem forog minden ilyen mértékben a pénz körül. Legalábbis ezt tapasztalja a Kaposváron évek óta sikeresen működő nemzetközi ifjúsági szervezet, a Compass Egyesület vezetője, Eglyné Katona Andrea.

Mi teszi boldoggá a fiatalokat, mennyire elégedettek a világgal? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a humorcsatorna reprezentatív, 30 országot és összesen 3500, 15-24 év közötti fiatalt érintő felmérésében. A magyarországi fiatalok 62 százaléka vallja boldognak magát, ami nem sokkal marad el a nemzeteken átívelő átlag 70 százalékos boldogságérzettől. A felmérés egy pontján a fiatalokat arra kérték, definiálják a siker fogalmát. Itt teljes az összhang: ha az ember boldog, van egy szerető családja és olyan munkája, amit élvez. A magyar fiataloknál viszont egy jó munkahely fontosabb a családnál. Arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb probléma a világon, a magyar ifjak 55 százalékban jelölték be a munkanélküliséget, a világátlag 54 százalék. A globális éhezés és a gazdasági krízis ugyanannyira foglalkoztatja a hazai válaszadókat, mint a többséget, ám a magyarok 41 százaléka szerint szükség lenne „boldogságot hozni” a világra. Ugyanakkor a terrorizmustól fele annyian tartanak idehaza, mint a nagyvilágban. 

A megyei tapasztalatokról szólva Eglyné Katona Andrea elmondta: sajnos jellemző fiataljainkra egyfajta passzivitás, érdektelenség, úgy gondolják, hogy a boldogság egy égből pottyant valami, s csak várnak rá. Azzal nem igazán vannak tisztában, hogy azért bizony tenni kell és sok esetben nem is lenne ez olyan nehéz. – S ami talán leginkább jellemző a magyar fiatalokra, az a nem reális önkép – tette hozzá –, nincsenek tisztában képességeikkel és kompetenciáikkal, többségük önbizalomhiánnyal küzd. Probléma megoldási képességük alacsony, nem alkalmaznak kreatív megoldásokat és az iskolában megszerzett tudást nehezen használják a gyakorlati életben. A többség azt sem hiszi el, amit tényleg tud, miközben egy külföldi fiatal bátrabban felvállalja azt. Szerintünk ennek egyik oka a hazai iskolarendszerben keresendő, ami arra alapoz, hogy a hibát keresi, nem pedig arra, hogy miben jó egy fiatal, nem ismerteti meg az iskolában megszerzett tudás gyakorlatban használhatóságára.

– Úgy tapasztaljuk, a fiatalok nagy része a munkanélküliségtől fél – tett hozzá Eglyné Katona Andrea. – Keveseknek tudatos a pályaorientációja, pályaválasztása, a pályakorrekciótól nagyon tartanak, szerintünk ennek oka, hogy a szükséges kompetenciák hiányosak. Tapasztalataink szerint képzett ifjúsággal foglalkozó szakemberek nagyon rövid idő alatt tudnak hatékony és nagyon látványos pozitív változást elérni. A kaposvári iskolák igazgatói nyitottak a Compass egyesület nem-formális pedagógiára épülő képességfejlesztő programjaira, az együttműködésre. Meggyőződésünk, ahhoz, hogy az EU nyújtotta pozitív lehetőségeket kihasználjuk, fel kell nőnie egy cselekvő, öntudatos, kreatív generációnak, akik nem a külső körülményekben látják életük jobbra vagy rosszabbra fordulását, hanem megértik, hogy az egyén felelőssége és hozzáállása sorsfordító. 

Még elégedetlenek, de már bizakodóbbak 

A 19-29 éves városi fiatalok élettel való elégedettségét mérő index az eddig mért legmagasabb értéket hozta a K&H pályakezdők 2014. első negyedévi mérésekor: 11-re ugrott a 2013 végén mért 4-ről. A felmérés szerint, bár a jelennel a fiatalok többsége még elégedetlen, többen bizakodóak a jövőt illetően, különösen a diákok körében. Nem változott a munkanélküliség aránya a fiatalok körében, a munkakeresésben és a munkahely megtartásában mégis optimistábbak, mint pár hónapja voltak. 

Annak ellenére, hogy a gazdasági aktivitásuk nem igazán változott az elmúlt hónapokban – a megkérdezettek fele aktív kereső, 20 százalék körüli a munkanélküliek aránya – az előző negyedév 48 százalékáról 58-ra nőtt azoknak az aránya, akik inkább stabilnak érzik a munkahelyüket. Ezzel párhuzamosan 35 helyett már csak 29 százalékuk tervezi, hogy egy időre külföldön vállal munkát. A munkanélküliek közel fele ugyanakkor már fél éve nem talál magának munkát, 37 százalékuk esetében ez az időszak már több mint egy év, és ezek az adatok az elmúlt egy év alatt nem változtak jelentősen. A jövedelem csökkenésére a fiataloknak csak 10 százaléka számít, az előző negyedévben 18 százalékuk tartott attól, hogy kevesebb pénzt visz haza. Bár a magyar gazdaság elmúlt egy évét a válaszadók majdnem fele negatívan értékelte, a pozitív fejleményekre számítók aránya itt is nőtt, az elmúlt negyedévi 40-ről 47 százalékra.