Legalább két éven át szükség lesz a megemelt vízszint hatásainak a figyelemmel kísérésére – tájékoztatta az elnökségi ülésen megjelenteket Pécseli Péter, a balatoni vízügyi kirendeltség vezetője. Bár jelenleg hivatalosan még 110 centi a felső szabályozási szint maximuma (ezekben a napokban egyébként éppen ennyin áll a Balaton), az illetékesek már egy ideje a magasabb, 120-as vízállást „tartják”, legalábbis a zsilipnyitásokból- és zárásokból erre lehet következtetni. Tavaly áprilisban egy szakmai konferencián el is hangzott – amikor amúgy már 127 centiméter volt az átlagszint, a siófoki Sió-zsilip azonban még zárva volt, bár már átbukott a víz a billenő zsiliptáblák fölött –, hogy az új országos vízgazdálkodási terv jegyében tartják 120 centin, vagy a fölött is a tó vizét.

A vízügy korábban nyújtotta be a kérelmet a balatoni vízszintszabályozás módosítására. A 120 centis felső vízállás érdekében szükséges feltételek megteremtéséhez az Országos Vízügyi Főigazgatóság támogatásért pályázik. Nem világos azonban, hogy ez mekkora horderejű beavatkozást jelentene. Korábban ugyanis arról lehetett hallani a közép-dunántúli vízügyi igazgatóság vezetőjétől: meg kell emelni a hét legmélyebben fekvő déli parti település egyes területeit, s ez csak úgy képzelhető el, ha ez bekerül a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklus támogatandó projektjei közé. Ezeken a mélyebben fekvő részeken ugyanis a partmenti területek nem épültek ki az országos vízgazdálkodási szabályzatban előírt magasságra, azaz 200 centire, hanem csak 130-140-re. Épületek, utak, csapadékvíz-elvezetők is ezen az alacsonyabb szinten vannak. A hét érintett település: Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr és Balatonberény. Egy gát nem elég, hiszen a mögötte lévő infrastruktúra, az utak, a vízelvezető árkok is alacsonyan vannak, tehát egy egész térség komplex vízrendezését kellene megoldani. Erről készítettek terveket az igazgatóság szakemberei.

Forrás: sonline.hu