Földházat tervezett és épített rá tégla és sok-sok fa felhasználásával (csaknem teljes egészében egyedül, kétkezi munkával), ami mostanra majdnem kész.

– A diplomamunkámat is a földházakból írtam, kaptam is rá egy gyenge kettest, mondván, egy rendes ház nem ilyen – meséli a szombathelyiből balatonboglárivá lett építész. Csodabogár, sokan nyilván így titulálnák, hiszen nem elég, hogy földbe süllyesztett, energiahatékony ház a heppje, de korábban működőképes, napelemes fa járgányaival is felhívta magára a figyelmet. Faragász – ezt is róla írták korábban.

–

Se nem hoztam, se nem vittem el innen földet, amit kitermeltem, annak a helyén egy kis tó lesz majd – magyarázza Kovács Gábor. – Körülbelül negyven tonna föld nyomja most a födémet. Én ugyan barlangháznak hívom, de a föld szintjére építem, nem megyek a föld alá, mert az a talaj- és a rétegvíz miatt bonyolultabb és veszélyesebb volna. Felülre építkezem inkább és rápakolom a földet.

S hogy miért teszi ezt? – Magyarországon nagy az éves hőingás, a télre is, a nyárra is gondolni kell, ezért fontos, hogy vastag falak legyenek. A külső fal nálam hatvan centis; belül 38-as téglafal, öt centi légrés, kívül kis méretű téglából pengefal. Az energia tárolása a jövő egyik nagy feladata, nem az, hogy honnan nyerjük. Előbb-utóbb ugyanis el kell vágni az olyan „köldökzsinórokat”, mint a gáz. Az ország energiafelhasználásának legalább a 45 százaléka a családi házak fűtésére megy el. Ez aligha tartható örökké. Előbb-utóbb át kell gondolni. Én már ezt teszem, visszatérek a természeteshez. Honnan „lopunk” Celsius-fokokat télen és hogyan, mivel hűtünk nyáron? Ez lesz előbb-utóbb a legfontosabb kérdés.

Kovács Gábor földháza azt használja ki, hogy a föld alatt télen-nyáron 10-12 fokos a levegő. – Egyszerű, mint a faék. Ha egy ilyen ház jól működik, akkor nyáron sem megy fel a hőmérséklet és télen sem hűl át. Egy csőcsonk áll ki a kerítés mellett a földből, egy méterrel a föld alatt bevezettem a házba, mely alá van csövezve. A kandalló alá is került (a jövő persze a napkollektoré...), és egy ventillátor szívja be télen-nyáron a levegőt. Ha odakint mínusz húsz fok van is, mire a levegő ideér, a hosszú útja miatt plusz tíz-tizenkettő lesz. Hol megy el általában az energia egy hagyományos házban? Hazajön a lakó télen, szellőztet, azután előbb a bútorokat, a padlót, a falakat kell újra felmelegíteni. Én a kandallóban termelődő hőt viszem tovább a fürdőbe és a konyhába is, újabb csövekkel, ventillátorokkal. Ma bebugyoláljuk a házat, minden nyílászáró remekül zár, s mivel legtöbbször egy légtér a konyha és a nappali, amikor begyújtjuk a kandallót és bekapcsoljuk a szagelszívót, a ház (mivel a fizika nem hazudik) honnan máshonnan szívna el levegőt, mint a kandallóból. Föld, levegő, víz, tűz, a természetes őselemek között éljünk, ne egy műanyag kockában!

Tartós hőmérséklet télen-nyáron és hogy ne függjön az energiahordozóktól – azt állítja az építész-faszobrász, hogy ez a célja a földházzal. S azt is, hogy akadnak érdeklődők, akik hasonlót szeretnének; bár a legtöbben még csak méregetik, ám azt egyre többen érzik, hogy mennyire fontos az energiahatékonyság.


Hobbitház; ez is fontos Kovács Gábornak, vagyis hogy ő alapozta, burkolta, falazta, készítette az ablakokat, vagy a fa terasz-tartóoszlopokat. Járművei tömeggyártásra alkalmatlanok, de értékük épp egyediségükben és míves kimunkálásukban rejlik. Az Őrségben nevelkedett ezermester velocipédet, napelemes autót fabrikált. Sőt: a közlekedési felügyelettel is egyeztetett, hogy milyen módon vehetnek részt a járgányai a közlekedésben. Nyáron nagy feltűnést keltett fa biciklijével a Balaton-parton.


A Parlamentben vette át az Innovációs Nagydíjat a Fénycsapdák a föld alatt című pályázati munkájáért. Szombathelyi házához vermet ásott, melyen keresztül nemcsak friss víz, hanem friss levegő is érkezett. Fénycsapdákat is kialakított a veremben, ami nem más, mint egy tükörrendszer, s olyan jól működött, hogy nappal nem kellett villanyt kapcsolnia a veremben. (fotó: sonline.hu)