2012-12-10
„Ha átveszi, adjuk” - államosítják a rendelőintézeteket is?
Ha átveszi, adjuk. Ezt mondta a járóbeteg-szakrendelők állam által tervezett átvételéről Schmidt Jenő. Tabon egy éve működik ilyen. A polgármester hozzátette, az egészségügy fenntartása – amit a fejük fölötti pinpongozásként élnek meg – kényelmetlen a települési önkormányzatoknak, hiszen nincs beleszólásuk a működtetés rendszerébe. Az állampolgár rendel, az OEP fizet, az önkormányzatok pedig nézik, összegzett a polgármester. Tab mellett Csurgón adtak át még csaknem egymilliárdos rendelőintézetet egy évvel ezelőtt uniós forrásból. Ott 17 település nonprofit kft.-jeként működik. Füstös János polgármester azt mondja, ha a finanszírozásukat látják, akkor döntenek.
Az önkormányzati rendelőintézetek tulajdonosai az újabb határidők szerint február közepéig nyilatkozhatnak, kívánják-e maguk fenntartani a járóbeteg-szakrendeléseket. Ha nem teszik, vagy ha nem kérik a jogot, az állam lesz a fenntartójuk várhatóan májustól. Erről Szócska Miklós és Cserháti Péter, az egészségügyi államtitkárság két vezetője beszélt a minap.
Somogyban Barcstól Balatonbogláron át Fonyódig több járóbetegellátó működik. A területi lefedettség, a szakrendelések jobb elérhetősége érdekében még a korábbi ciklusban indultak uniós forrású beruházások. Az országban 23 helyen vállalkoztak fejlesztésre speciális földrajzi helyzetükben. Az új egészségügyi kabinet nem fogadta kitörő lelkesedéssel ezeket. Két éve írtuk meg: Szócska szerint a beruházások fenntarthatatlanok lesznek, Cserháti szerint pedig elegendő orvos és szakdolgozó hiányában nem lehet jól működtetni őket. Meglátásuk nem esett messze a valóságtól, ma részint ezek az okok állnak az állami átvételi szándék háttérében. Két évvel ezelőtti számításaik szerint a fejlesztések az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) kasszája számára 2010-ben 253,3 millió, 2011-ben 2,4 milliárd, 2012-től pedig évente 3,2 milliárd többletkiadást eredményeznek.
Füstös János csurgói polgármesterként azt látja, a kistérség, januártól leendő járás 18 települése jobbára elégedett a szakrendelések minőségével. A partner önkormányzatok között csak Berzence nem szerepel a nonprofit társaságban, de a lakossága használja a szolgáltatást: tárgyalások folynak a jövőről. A 970 millió forint értékű TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) pályázathoz annak idején legkevesebb 50 ezres lélekszám kellett, amit Berzence nélkül is kitesznek. A lakosság, érzékeli a városvezető, jól éli meg, hogy nem kell sem Nagykanizsáig, sem Nagyatádig közlekednie az ellátásáért. A műszerezettség szakmai szemmel is magas színvonalú, a szakorvos-ellátottság megfelelő.
A tavaly novemberben átadott intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott, az elmúlt hónapban 110 százalékos volt a tvk (teljesítményvolumen-korlát) teljesítése. Havonta mintegy nyolcmilliós az OEP-finanszírozás, amihez kétmilliót tesznek hozzá a települések.
– A normatívról feladatfinanszírozásra tér át az önkormányzatiság, s ma még nem látszik egészen pontosan, milyen mozgásterünk lesz – mondja Füstös János. – Amint az kiderült, várhatóan az év első hónapjaiban meghozzuk a térségi-járási döntést a fenntartásról.
A GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) főigazgató helyettes a múlt héten járt Csurgón, hogy a helyi sajátosságokról tájékozódjon. Ez a látogatás az intézet szakemberei részéről sűrűsödni fog a közeljövőben. A korábbi terv szerint január volt az államosítás tervezett határideje, ami a megyei és a fővárosi intézményekre lesz csak igaz első körben. Ez az intézet vezényelte a megyei, majd később a városi kórházak államosítását ez évben.
A szakállamtitkárság 263 önkormányzati járóbetegellátót tart nyilván. Ezek között 123 az önkormányzati fenntartású, míg negyvenet a település gazdasági társasága, százat magáncég üzemeltet.
A rendelőintézetek háromnegyedében egy-két szakorvosi ellátás működik, 83 kínál szélesebb körben szakrendelést. Amint Csurgón, úgy Tabon is ez utóbbi a helyzet. Schmidt Jenő polgármester azt mondja: miután a háziorvosuk egy épületben működik a járóbeteg-szakrendeléssel, az államosítás előtt társasházzá nyilvánítással kell megteremteni a leválasztás lehetőségét. Hiszen az állam nemcsak a feladatot, de a vagyont is magához szólítja. A kórházi átvételből okulva – írja a weborvos.hu – már most értékesítési moratórium van életben a járóbetegellátók ingatlanvagyonára és ingóságaira vonatkozóan.
A járóbeteg-szakrendelés beváltotta a hozzá fűzött reményeket Tabon is. Schmidt Jenő szerint erre, s persze a háziorvosi alapellátásra épülő egészségügyet kellene finanszírozni, nagyon kevés kórházzal. Mert a fekvőbetegellátás a világon a legdrágább üzem...
