A mintegy 1000 lakosú Balatonakarattya a Balaton északkeleti partjának első települése, egyben a kelet, azaz Budapest felől érkező utas első találkozási helye a Balatonnal. Az akarattyai löszhátságra felkapaszkodó vonat, vagy az úton felkacskaringózó autó utasai előtt feltárul a Balaton csillámló víztükre. Jobbra a Balaton-felvidék hegyei szegélyezik a tópartot, távolról a Tihanyi-félsziget szürkés magaslata nyúlik bele a tó tükrébe. (Tiszta időben innen egészen a Badacsonyig ellátni.) Déli irányban a fokozatosan alacsonyodó aligai dombok a somogyi fövénybe mennek át. Köztük, alattunk fodrozódik a Balaton keleti medencéjének mintegy 23 km hosszú, 14 km széles víztükre.

A rómaiakat a népvándorlók űzték el. A hunok, gótok, avarok itt-tartózkodásának emlékét őrzi a veszprémi múzeum. Géza fejedelem 990 körül a Veszprém-völgyi apácakolostornak adományozta Knésa, Csitteny, Máma és Sándor falvakat. 1109-ben Kálmán király egy peres ügyben felbontja az eredeti görög nyelvű okiratot, ebből tudhatjuk meg, hogy a falvak lakói udvarnok sorban éltek, földjük közös neve: Terra Akaratia. Földrajzi névként találkozunk: Csitteny heggyel, Matacs erdővel, Sándor dűlővel, Máma tetővel.
A település környékén az Árpád-korban több falu helyezkedett el (Máma, Sándor, Kenese, Csittény). A török időkben e falvakkal együtt a mai Akarattya helyén állott falucska is elpusztulhatott, s 1718-ban bukkan fel újra a maihoz hasonló néven. Csánki Dezső könyvében következő a község nevének változása: 1718-ban Akarattya major, 1728-ban Kajarittya, 1735-ben Kajarittya a csajágiak itatója, 1749-ben Akarattya aliter Kajarittya, 1765-ben Akarattyai puszta néven szerepelt.

A név magyar eredetű, az akarat szóból képződött. Jelentése: a terület használói a király akaratából bizonyos szolgáltatásoktól mentesültek letelepedéskor.

II. Ferdinánd 1639-ben Kenesét, Mámát, Sándort a győri jezsuitáknak adta. 1773-tól a Vörösberényi Katholikus Tanulmányi Alapé volt a terület.

1795-ben Akarattyai puszta néven Vörösberényhez tartozik, 1869-tôl pedig Keneséhez. A puszta központja sokáig a balatoni írásokban gyakran szerepelt híres Tikacs-völgyi csárda volt, amelynek már nyoma sincs. A környékbeli községek lakói nyáron e csárda mellett telepedtek le kocsijaikkal, amikor a tóhoz jöttek fürdőzni. Ez a csárda 1857-ig állt. Ebben az időben a szerb disznókereskedők nagy sertéscsordákat hajtottak fel Bácskából Bécsbe. Az állatokat útközben is etették: külön megálló helyeik voltak az út menti csárdáknál. 1857-tôl uradalmi tiszt lakta e helyet. A vörösberényi tanulmányi alap 1899-ben létrehozta az akarattyai majort, amely 4-5 házból állt. Fényes Elek szerint 1836-ban a csárda körüli pusztának még csak 33 lakója volt. Egy évszázaddal később is csak 40 főt számlált Akarattya össznépessége. Az értéktelen szántókat, legelőket 1929-ben felparcellázták, s a települést, mint nyaralóhelyet ez idő óta említik.

Hajdanán, az első világháború előtt a magyar arisztokrácia az Adria partján nyaralt. Csak később, a háború elvesztése után „kedvelték meg" a Balatont. Az első telkeket tanácsosok és magas rangú katonatisztek kapták négyszögölenként negyven fillérért. Akarattyát 1945 elôtt teljesen kisajátította az arisztokrácia és a jómódú középosztály. A negyvenes évekig a fejlődés gyors és látványos volt.

Rákóczi-fa

A máramarosinál is ismertebb Rákóczi-fa, a ma már csak emlékében fennmaradt akarattyai szilfa – amelynek árnyékában a monda szerint a fejedelem kinyilvánította „a nemzet akarattyát". A Balaton magas partján, Akarattya település határában, a csárda mellett állt több évszázadig ez a legendássá vált szil. „Csodálatos alkotása a természetnek, dereka, főtörzsöke csak ember magasságnyi . Tehát nem volt társa a közelben, soha nem versenyezhetett senkivel, vele se versenyzett senki. Születése óta magányosan állt ott a dombtetőn, büszkén, védtelenül, viharok és villámok ostromában... Milyen régi ez a fa! Meg nem lehet mondani. Az 1532-iki kenesei országgyűlés már ott látta, ott találta."„A magyarok fája. Ott áll a fa az is öreg szilfa, az akarattyai magaslaton. Földje fája büszkén néz szét a messze világba." (Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül, 1905.)

A Rákóczi-fa alatt a néphit szerint megpihent a fejedelem. Ez azonban csak legenda, a nép képzeletében összekapcsolódnak az egykor e környéken lezajlott kuruc-labanc lovascsaták az öreg famatuzsálemmel, 1707-ben ugyanis Béri Balogh Ádám a közelben levő Hosszúmezőn vívott diadalmas csatát a császári csapatokkal. A Rákóczi-fa a Balaton-vidék legöregebb szilfája. Évszázadokon át határfa volt, Eötvös Károly szerint már az 1532-es Kenesei országgyűlés idején is létezett. Az idő megölte a nagy fát, de emlékét őrzik és éltetik az emberek.

 (www.balatonakarattya.hu )


Polgármester:  Matolcsy Gyöngyi


Balatonakarattya Község

Önkormányzati Hivatal:

8172 Balatonakarattya, Iskola u. 7.
e-mail: hivatal@balatonakarattya.hu

88/656-677, 20/215-0870

Hétfő–csütörtök: 9.00–16.00
Péntek: 9.00–13.00
Polgármester/alpolgármester
ügyfélfogadási ideje
(előzetes bejelentkezés alapján):
minden szerdán 14.00–16.00
Képviselői fogadóóra
(előzetes bejelentkezés alapján):
minden pénteken 16.00–18.00

Háziorvosi ellátás:

Balatonakarattya, Szent István u. 1.
Dr. Détár Bianka 30/989-4302
Rendelő: 88/769-155
Hétfő: 8.00–10.00
Kedd: 13.30–15.30
Szerda: 12.00–13.30
Csütörtök: 8.00–10.00
Péntek: 8.30–10.00

A rendelőben fiókgyógyszertár működik!
Nyitva tartás:
Hétfő: 8.30–9.30
Kedd: 14.00–15.00
Szerda: 12.00–13.00
Csütörtök: –
Péntek: 8.30–10.00

Gyermekorvosi rendelés:

Balatonakarattya, Szent István u. 1.
Dr. Meláth Viola 70/315-7965
Hétfő–péntek: 8.00–9.00
Tanácsadás:
Balatonkenese, Óvoda u. 8.
Kedd: 12.00–13.00
Csütörtök: 12.00–13.00

Központi orvosi ügyelet:

Balatonalmádi, Petőfi S. u. 2–4.
88/412-104
Hétköznapokon: 16.00–8.00
Hétvégén és munkaszüneti napokon:
8.00–8.00

Fogorvosi körzet:

Balatonkenese, Óvoda u. 8.
Dr. Thury Vivien 88/491-683
Rendelési idő (előzetes
bejelentkezés alapján):
Hétfő, csütörtök: 13.00–18.00
Kedd: Változás! 8.00–13.00
Szerda, péntek: 8.00–12.00

Tátorján Gyógyszertár:

Balatonkenese, Fő u. 23.
88/481-283
Hétfő–péntek: 8.00–18.00

Posta:

Balatonakarattya, Rákóczi u. 69.
88/574-880, 30/834-7491
Hétfő–péntek: 8.30–16.00
Szombat: 8.00–12.00

Könyvtár, Közösségi Ház:

Balatonakarattya, Iskola u. 7.
88/656-677
e-mail: hivatal@balatonakarattya.hu
Nyitva tartás:
H-K: 9.00–15.00, Sz-Cs:Zárva
Péntek: 9.00–13.00

Állatorvos:

Balatonkenese, Gyógyszertár u. 2.
Dr. Zoltán Levente 70/436-5079
Hétfő–péntek: 17.00–19.00

Területi Szociális Szolgáltató:

Balatonkenese, Táncsics M. u. 20.
88/482-943

Szakápolói szolgálat:

Balatonkenese, Táncsics M. u. 16.
20/950-8805, 70/379-0429

Óvoda:
Balatonakarattya, Bakony u. 7.
88/481-811

Iskola:

Balatonkenese, Bajcsy-Zsilinszky u. 10.
88/481-844
honlap: www.pilinszkyiskola.hu
e-mail: titkar@kenisk.sulinet.hu

Polgárőrség:

70/574-8343

Idősek Klubja:

Balatonkenese, Táncsics M. u. 20.
Nyitva tartás:
Hétfő–péntek: 7.30–16.00

Rendőrség:

Balatonkenese, Bajcsy-Zs. u. 2–4.
88/584-970, 88/584-971

Vízirendőrség:

Siófok 84/310-712

Vasútállomás:

(információ itt a balatonakarattyai
vonatközlekedésről is):
88/481-017

EON:

Veszprém, Kossuth L. u. 1–2.
40/444-000
Műszaki hiba bejelentése:
80/301-301

DRV ZRt. Ügyfélszolgálat:

Siófok
40/240-240

Gázművek:

Veszprém, Mártírok útja 9.
88/423-278

Református Lelkészi Hivatal:

Balatonkenese, Táncsics M. u. 13.
88/481-348

Római Katolikus Plébánia Hivatal:

Balatonkenese, Táncsics M. u. 10.
88/481-146

Balatonakarattya területén közvilágítási hiba bejelentése:

szakaszhiba esetén
(háromnál több lámpa nem világít):
80/533-533
1–3 lámpa nem világít:
70/408-6908
https://kozvilhiba.hu/
e-mail: fenyforraskft@gmail.com