BALATONENDRÉD


Heraldikai leírás: Zölddel és fehérrel hasított álló kerektalpú pajzs, melynek közepét egy nyolc darabból álló ún. "nyolc-cakkos hópehely" csipkedísz foglalja el. A kör alakú csipkedísz belsejében három búzakalász, melyek szemei ún. "gipür"-ből, a kalászok ívesen hajlott bajszai "fonásból", míg levelei "szövésből" készülnek. A középső kalász oldalsó, a két szélső kalász belső bajszai egymást keresztezve rácsmintát alkotnak.

Magyarázat: A címerben szereplő csipkeminta Balatonendrédnek az országhatárokon túl is ismert, méltán világhírű hagyományos népművészetét szimbolizálja, a benne foglalt kalászok és a pajzs jobb oldalának zöld színe pedig a története során a településre mindvégig jellemző, és ezért korábbi pecsétjein is megjelenített mezőgazdasági termelésre, illetve a természeti környezetre utal.

Balatonendréd története a kezdetektől        Egy 1082-ből származó oklevél említi először a falu nevét, melyet az Endre-András névből eredeztetnek. A község védőszentje is Szent András. Előbb a veszprémi, majd a fehérvári káptalan birtoka lett. 1390-ben Zsigmond király a karthauzi szerzeteseknek adta cserébe. A Karancsó-hegyen egy honfoglaláskori lovas sírjára bukkantak.  A török uralom idején járási székhellyé nyilvánították, majd 1545-ben várát megerősítették. A megszállók kiűzésekor állítólag a menekülő törökök a Várcsige-hegy oldalában ásták el kincseiket, amit azóta is hiába keresnek.  A török időkből maradt meg a község több helységneve is. A Rózsa hegyet a török bég kertjéből eredeztetik, a Duda hegy pedig a vezér mulatóhelye lehetett.  A falu további története a tihanyi apátság birtokpereiből követhető nyomon. 1593-tól a 15 éve háborúban valószínűleg elpusztult a falu, majd a következő száz évben folyamatosan benépesült, s gyarapodott. Az 1700-as évek közepén csűrt és malmot építettek. Ekkortájt térhettek vissza a lakók a református hitről a római katolikusra. Iskolája már az 1600-as években is volt a falunak. Az 1700-as évek végén építettek egy újabbat, melyet aztán egy évszázad múltán tovább bővítettek.  A két világháborúban összesen 99 balatonendrédi esett el, 1993-ban avattak emlékművet a tiszteletükre. 1948-ban alakult a tsz csoport, mely 8 évig működött. 1956-ban a falu szülötte, Vidovics Ferenc Somogy egykori főispánja felrázta a községet. A forradalom leverése után néhányan a főispánnal külföldre menekültek, míg a többiekre börtön és meghurcoltatás várt.  Az 1959-es tsz megalakítása az ipar fejlődését is elősegítette. A lakosság több mint háromnegyede a mezőgazdaságból élt. Az előző század 60-as éveiben szövetkezeti támogatással fölelevenedtek a régi néphagyományok, a közművelődés, és az oktatás színvonala is emelkedett. Egyebek mellett új művelődési ház épült. 1970-ben Endrédet összevonták Zamárdi tanácsával. A társközségi szerepkör hatására romlott az előző években nyert fejlődés. Az 1980-as évektől kezdve folyamatosan nőni kezdett a lélekszám, lakóteleppel bővült a település. A Zamárdi felé eső területen 86 telket parcelláztak.  1985-ben érdekképviselet szerephez jutott a helyi elöljáróság. Bővítették az iskolát, telkeket osztottak. Az önállóság teljesen 1990-ben valósult meg. Először a körjegyzőséggel, majd két év múlva az önálló önkormányzattal.

Adatok a település mai életéből

Balatonendréd legnagyobb munkáltatója az önkormányzat, ezenkívül van egy babaüzem is a faluban, amit a belga tulajdonosa üzemeltet. A lakók többsége a Balaton partra, főleg Siófokra jár dolgozni. A TSZ egykor sok munkát adott, ma már viszont az is csak vegetál. Az egyik megoldás az lenne, ha a Tab-Balatonendréd összekötő út megépülne. Ez a város is, csakúgy mint Siófok 15 kilométerre fekszik Endrédtől. Ezzel meg is szűnne a zsákfalu jelleg, és vállalkozások jönnének a településre. Ha ez elmarad, várhatóan szezonális üdülőfalu lesz a faluból. A szennyvízcsatornát a Balaton-törvény kötelezi, de az önkormányzat pályázatát elutasították. 
A lakosság idősödik, 2000-ben például egyetlen házasságot sem kötöttek a faluban. Az 1980-as évek végén 90 telket alakítottak a település szélén, s ez segítette a talpon maradást. 
Az általános iskolát nemrég újították fel, a régi épület mögé egy újat is emeltek. Az emeleten vannak a tantermek, a tanári és az igazgatói, alul pedig az étterem. Az aulában csipkekiállítást és helytörténeti gyűjteményt rendeztek be. Az itt látható csipkék 80 százalékát a gyerekek készítették. Az iskola előtt megmaradt a régi kerekes kút is. A régi pedagóguslakásokat iskolai és községi könyvtárként használják. A tornatermet számítógépes teremmé alakították át, előbbit pedig a többfunkciós kultúrházban tartják. A környező ingatlanok kertjeinek a végét megvették így alakult ki az iskolaudvar. Az óvoda pedig az önkormányzat mellett lévő épületben, a régi tanácsházán kapott helyet. (kepala: a hatalmas aulából 4 osztályterem nyílik, s itt van a csipkekiállítás is)
A völgyben fekszik három halastó, amelyre 30-40 horgász jár le, de az egyesület egyelőre zártkörű, de hosszútávon ezekkel is ide lehetne csalogatni a turistákat. Az önkormányzat pályázott a Sapard falufelújító programjára. 
Jó hír, hogy a Panoráma panzió melletti szabad téren kempinget épít egy német testvérpár, akik hosszabb távra tervezik a vendéglátást. 
Ifjúsági és felnőtt focicsapat. 

Neves személyiségek, akikre büszkék vagyunk

Balatonendréd szülötte Vidovics Ferenc Somogy megye egykori főispánja, aki az 1956-os forradalom idején külföldre menekült és Amerikában halt meg. Hamvait családja hazaszállítatta és a balatonendrédi temetőben helyezte örök nyugalomra. 

1900. március 7-én Balatonendréden született. A középiskolát a podolini piaristák, a keszthelyi premontreiek és a kalocsai jezsuiták gimnáziumában, a teológiát és bölcsészetet a kalocsai Hittudományi Főiskolán, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen és a müncheni Maximilian egyetemen végezte. Az egyetem elvégzése után tanított, majd 27 éves korában újságíró lett.Voltak saját lapjai Gyöngyösön, Szegeden, Kecskeméten és Máramaros szigeten. Cikkeiért 36 sajtópere volt. Az 1935-ös és 1939-es választásokon képviselőjelöltként indult, de kisebbségben maradt. Tagja volt a nagyatádi Szabó István kisgazdapártjának, a Gaál Gaszton, később Echardt Tibor vezette Független Kisgazdapártnak. 1936-ban a kisgazdapárt országos nagyválasztmányának országos szervező titkára, lett. 1943-tól a párt polgári tagozatának országos főtitkári tisztségét töltötte be. 1944. márc. 19-én, a német megszálláskor elrejtette a kisgazdapárt Budapesten a Nagymező utcai központjából az irattárat. 1945 márciusától Somogy vármegye főispánja. Az 1945-ös november 4-ei választásokon képviselői mandátumot kapott.1946 őszén a kommunisták letartóztatták, és 11 vádpont alapján 25 évi fegyházra ítélték. Az 1956-os forradalom idején szabadult, részt vett az eseményekben. Ezt követően megyéről megyére bujkált, míg 1957. január végén Eisenstadtba, majd onnan Bécsbe, majd október 16-án New Yorkba távozott. 1976. április 18-án New Yorkban, 75 éves korában hunyt el. Maradványait 1976 augusztus 6-án Balatonendréden helyezték örök nyugalomba. 

Forrás: www.somogyitemetkezes.hu

ENDRÉDI KISÚJSÁG

Kiadja: Balatonendréd község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Felelős kiadó: Késmárki Tibor polgármester

8613 Balatonendréd, Fő út 75.

Balatonendréd elhelyezkedése

Balatonendréd a Balaton déli partján fekszik. Zamárdiból ágazik el az az út, amelyen végighaladva a községbe jutunk. A gyönyörű zsáktelepülés, a Balaton déli partjától mintegy 8-10 kilométerre fekszik. Közúton vagy kerékpáron lehet csak megközelíteni, vasútja nincs. Az autóbuszjáratok Siófok felé viszont rendszeresek és gyakoriak. A települést Ságvárral egy földút is összeköti. Az önkormányzat szeretné a Tabbal összekötő utat megépíttetni. A helyiek reményei szerint ez megoldaná a munkahelyi problémákat, és felpezsdítené a falu életét, gazdaságát. 

Van egy Balatonendrédre jellemző kettősség: annak ellenére, hogy zsákfalu, sok turista jár oda, ám mégis megőrizte a nyugalmat és a csendet. Mintegy 60 ingatlannak külföldi a tulajdonosa; osztrákok, németek, hollandok. Néhányan a régi tornácos parasztházat újították föl, s van, aki teljesen újat épített. 

Az önkormányzat tisztségviselői

Késmárki Tibor- polgármester

Dr. Horváth Gyula- alpolgármester

Györgyi Hedvig

Karélyné Kovács Klaudia

Nagy Gyula

Nagy Sándor

Papp János

Ügyintézők

Pénzügy:	Kardos Gézánékönyvelő	konyveles@balatonendred.hu
	Kovács Gábornépénzügyi előadó	penzugy@balatonendred.hu
Igazgatás:	Nagy Béláné	igazgatas@balatonendred.hu
Adóügy/titkárság:	Finta Tamásné	ado@balatonendred.hu
		titkarsag@balatonendred.hu

 

Elérhetőségek

Polgármester: Késmárki Tibortel.: 84/348-261, 30/969-9247

Jegyző: Dr. Friss Attila  jegyzo@balatonendred.hu

Cím:8613 Balatonendréd, Fő utca 75.

Tel./fax:84/348-812

E-mail:polgarmester@balatonendred.hu

Honlap címe: http://www.balatonendred.hu

Intézmények

Orvosi Rendelő

8613 Balatonendréd, Szabadság u. 9.
Háziorvos: Dr. Bartha Sámuel
Tel.: 84/348-656
Mobil: 0630/939-0758

Általános Iskola [tovább az iskola weboldalára]

8613 Balatonendréd, Szabadság utca 20-22.
Tel.: 84/348-887

Napköziotthonos Óvoda

8613 Balatonendréd, Fő u. 77.
Tel.: 84/348-846

Posta

8613 Balatonendréd, Szabadság utca 3.
Tel.: 84/545-050

Közösségi Ház

8613 Balatonendréd, Szabadság utca 9.

Római Katolikus Plébánia

8613 Balatonendréd, Szabadság u. 16.
Tel.: 84/346-755
Plébánosi teendőket ellátja: Kocsi György Zamárdi Plébániahivatal

Református Lelkészi Hivatal

8613 Balatonendréd, Fő u.43.
Tel.: 84/345-013
Református lelkész: Ficsor Gábor Andor

Testvértelepüléseink:

Nyárádkarácsony (Erdély)
Primaria Comuna Ro-547175 Craciunesti Nr. 290. Judetul Mures

Bárna község [tovább Bárna község weboldalára]
Magyarország