2013-01-05
Huszárvágások a váltásért: Somogyban ébredt Balatonvilágos
A közútkezelő még le van maradva: amikor Siófok felől a világosi útra fordulunk, szemben a Fejér megyét jelző tábla (három megye találkozása volt ez eddig), a világosi út mentén azonban még az olvasható: Veszprém megye. Pedig január elsejétől ez már Somogy. Bezzeg a helyiek: a kelet felőli községnévtábla mellé a szilveszteri pezsgőpukkanásokat követő percekben kihelyezték az „Isten hozta Somogy megyében!” feliratú táblát, gondosan az árok túloldalára, hogy még véletlenül se közutas, hanem önkormányzati területen tegyék.
– Különös szilveszter volt – emlékeztet Fekete Barnabás balatonvilágosi polgármester. – A jókívánságok elhangzása után rögvest a faluszélre indultunk, táblával a kezünkben; az alpolgármester, községünk díszpolgára, valamint a településfenntartó szervezetünk vezetője volt tagja ennek a kis csapatnak. Nem késlekedhettünk, elvégre január elsejétől érvénybe lépett a változás: Balatonvilágos Somogy megy része.
Megküzdöttek érte, jegyezzük meg a polgármesternek, mire úgy reagál: – Ajjaj, voltak vargabetűk is bőven, sok költséget és huzavonát, vitát megspórolhattunk volna, ha elsőre, 2008-ban lebonyolítjuk a megyeváltást. Már akkor is minden észérv amellett szólt, hogy mivel a Balaton partján össze is épült már a két település, Siófok irányába tartsunk. Három évig jól is ment az együttműködés, a siófoki orvosi ügyelet, a kórház fogadta a világosi betegeket, ám miután meghiúsult a megyeváltás, ez a vonal „befagyott”. De sebaj, most újra „felmelegítjük”.
Jó érzés, foglalja össze tömören Fekete Barnabás, hogy siker koronázta az elmúlt hat év erőfeszítéseit. A polgármester is ott volt a parlamentben, amikor szavaztak faluja átsorolási kérelméről. Már maga a világosi testület döntése is merész volt, hiszen az egy évvel ezelőtti népszavazáson ugyan a döntő többség a megyeváltásra voksolt, ám nem mentek el elegen ahhoz, hogy a törvény betűi szerint is érvényesnek lehessen tekinteni a referendumot. Ennek ellenére az egyértelmű népakaratra hivatkozva mégis felterjesztették a kérelmüket.
– Igazi huszárvágás volt az is, hogy már idén január elsejével létrejöhetett a váltás, hiszen mindenki ara számított: csak 2014-ben, a választásokkal együtt lesz erre lehetőség – így Fekete. – Két hét maradt a december 17-i parlamenti döntés után a szükséges formaságok intézésére. Jegyzőnk is többször átnézte a jogszabályokat, valóban lehetséges-e a csatlakozás már január elsejével. Aztán elindítottuk a folyamatot: megtörtént az átsorolásunk a siófoki járáshoz, a siófoki rendőrkapitányságon kijelölték azokat a munkatársakat, akik Balatonvilágosért felelnek – fontos ez, hogy a nagy parti nyaralóterület ne maradjon védtelen –, a siófoki orvosi ügyelet már fogadja a világosi betegeket. Egyébként a parlament éppen a járások megalakításának időpontja miatt döntött a „sürgős” átsorolásunkról, hiszen annak nem sok értelme lett volna, hogy másfél évig Balatonalmádihoz tartozzunk és utána kerüljünk át Siófokhoz.
„Balatonvilágos önálló településsé vált 1961. március 1-jén, önállósága megszűnik 2012. december 31-én” – olvassuk a december végén megjelent Világosi Hírmondóban. A polgármester reméli, a lakosság ebből a lehető legkevesebbet vesz észre. – Kétezer lélekszám alatti településként önálló hivatalt nem tarthatunk fenn. Siófokkal alakítunk közös hivatalt, várhatóan március elsejei hatállyal. Jegyzőnk munkaviszonya december 31-én megszűnt, az ügyintézők számában feltehetően nem lesz érdemi változás. A közös siófoki hivatal kirendeltségeként működünk tovább, az adókról továbbra is helyben döntünk, s szeretnénk, ha idővel kormányablak is működhetne itt. Külső gazdálkodó, településfenntartó intézményünk megmarad, hiszen a közterületek rendezése, az épületek üzemeltetése továbbra is fontos feladatunk. Nem leszünk teher mások nyakán, 360 millió forintos költségvetésünkből el tudjuk látni magunkat.
Egy nagy tüzet kéne rakni, vallhatják a világosi településgazdálkodási cég munkásai, mert a faluközponti parkkal átellenben ágakból, gallyakból épített máglya tüzénél melegednek. A buszmegállóban miről másról folyna e közben a diskurzus, mint a közlekedésről, arról éppen, hogy a veszprémi járat már vagy negyedórát késik. A toporgók szerint Siófok felé jóval könnyebb eljutni, ha Almádiba kellett volna menni ügyeket intézni, ahhoz Fűzfőnél át kellett volna szállni...A retróhangulatú kocsma pultosa, Gál Sándorné szerint gyakran előjövő téma a megyeváltás. – Vannak helyeslői, de eléggé hangos ellenzői is – állapítja meg. – Utóbbiak vannak persze kevesebben. Egy-egy vállalkozó, aki szerint macera az átjelentkezés. Vagy aki attól tart: ha Kaposvárra kell menni kórházba, az jóval messzebb lesz, mint Veszprém volt. Más azt mondja, ugyanez, ha bíróságra kell menni. Nos, egyrészt bíróságra azért ritkán jár az átlagember, a siófoki kórházban pedig a betegek nagy része bizonyosan ellátható. Én azt mondom, a hivatalos ügyeket ezen túl könnyebb lesz intézni és ez a lényeg.
A szomszédos bolt előtt cigarettázó úr és hölgy nem kíván nyilatkozni, az úr annyit azért megjegyez, hogy ettől se lesz jobb, meg aztán így is, úgy is megyeszéli település maradnak. Ezzel nem is tudunk vitatkozni...
A déli part kapuja
Ezernégyszáz lakossal és kétezernyolcszáz hektárnyi területtel csatlakozott Balatonvilágos Somogy megyéhez. A település fekvése miatt (a déli part „kapuja”) sem véletlen, hogy itt találtak helyet a hajdani pártüdülőnek, a későbbi Club Aligának is. Általános iskola és óvoda is működik a településen.
A Balatoni Szövetség 1929-es balatonfüredi ülésén tárgyalta Aliga és Világos önállósodási kérelmét, melyet Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter 1936-ban jóváhagyott. A település közigazgatásilag Balatonfőkajárhoz tartozott. 1961. március 1-jén vált önállóvá. Balatonaliga, Balatonvilágos, Petőfimajor, Mathiásztelep településrészekből alakult ki az új község. Aliga egy valószínűleg létező csárdáról kapta a nevét, Világos pedig az itteni föld világos színéről.
A helyiek 2007-ben kezdtek a megyeváltásról döntő népszavazás előkészítéséhez. A képviselő-testület előbb 2008-ban támogatta a kezdeményezést, majd 2009-ben visszavonta ezt a korábbi döntését, pedig a falugyűlés is a váltás pártján állt. A tavalyi népszavazás kiírását már csak egy testületi tag nem szavazta meg. A megjelent voksolók közül 426-an a megyeváltásra szavaztak, 107-en ellene.
Nem örülne a megyéje Balatonvilágos elválásának, a kezdeményezést indokolatlannak tartja, az állampolgárok véleményét azonban tiszteletben kell tartani – ezt Lasztovicza Jenő, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke még a népszavazás előtt nyilatkozta. Balázs Árpád siófoki polgármester ugyanekkor azt mondta: – A balatoni emberek öntudata, a tájhoz való kötődése az elsődleges. Különösen így van ez két olyan szomszéd település esetében, mint Világos és Siófok, ahol a fizikai közelséget az is jelzi, hogy egymásba torkollnak az utcáink.
A Club Aligában a jövő?
A kikötő üzemel és egy-két szállodaépület a nyáron, a többi rom – jellemzi a Club Aliga jelenlegi állapotát Fekete Barnabás polgármester. A hajdani pártüdülő nyaralókomplexummá alakításáról 75 milliárd forintos beruházás tervét dédelgeti az izraeli befektető. A rendezési terv módosításán ugyan még vannak viták, de nagy reményeket fűz az önkormányzat a fejlesztéshez, hiszen maga az építkezés is tervezők, építők hadának adna munkát, nem beszélve a működésről, mely fellendíthetné nemcsak a település, hanem a térség idegenforgalmát is. A polgármester fontosnak tartja, hogy szabadon hagynának egy parti sávot; a nyilvános vízparti sétányhoz ragaszkodna is Balatonvilágos.
Veszprém megyében nem jó lakni?
Balatonvilágos a tizenkettedik - a szerző kommentárja
Mégsem kellett hát csatlakoznia Siófoknak Veszprém megyéhez annak érdekében, hogy Balatonvilágossal egy megyéhez tartozzon. Ezt az ötletet a Veszprém megyei közgyűlés akkori elnöke vetette fel még 2007-ben, elképzelését írásba is foglalta, s megküldte a siófoki önkormányzatnak és a kistérségi társulásnak. Köszönjük, bár megtisztelő ajánlat, de nem – hangzott a hivatalos válasz (Siófok egyébként száz évig, 1850 és 1950 között Veszprém megyéhez tartozott). Pedig egy város, sőt egy egész kistérség csatlakozása kompenzálhatta volna a túloldaliak számára, hogy az önkormányzati rendszer 1990-es kialakítását követően a parlament Balatonvilágossal együtt tizenöt település megyeváltási kérelméről döntött, s ebből tizenkettő (!) Veszprém megyei: tizenegy Győr-Moson-Sopronhoz csatlakozott, egy most Somogyhoz. Azzal együtt, hogy üdvözöljük Balatonvilágost, kívánjuk, hogy leljen jó szomszédra a vele a Balaton partján amúgy is egybeépült Siófokban és ne érezze túlontúl megyeszélinek magát...
forrás : (Sonline)
