2013-01-08
Rekord drágulás előtt a kenyér, de nem sül ki az extra profit
Újabb frontvonal a sütőiparban: vélhetően egy hónapon belül kisebb-nagyobb mértékű drágulás rázhatja meg a piacot. Bár néhány kisebb somogyi pékség vezetője szerint kevés remény van a gyors, nagyarányú áremelésre. Egy-két sütöde ugyanis hiába próbálkozott az áremeléssel, számos kereskedő, üzletlánc érdekérvényesítő ereje továbbra is meglehetősen erős.
– Pedig elkelne a kenyér áremelés, ugyanis a munka során használt alapanyagok jócskán megdrágultak – hangsúlyozta kérdésünkre hétfőn Hambuch János, a toponári pékség tulajdonosa. – Már a tavalyi lisztdrágulás is jókora nehézséget okozott az ágazatnak és azóta csak nőttek a vállalkozások mindennapos kiadásai. Bármelyik percben bejelenthetik az újabb áremelést, amit aztán a kisebb sütödék nagy nehézségek árán termelnek ki vagy még úgy sem képesek.
Melyre azér van esély, mivel egyes szakmai becslések szerint a közel 1200 hazai sütödéből tavaly 30-40 mehetett tönkre, s csődközeli állapotba juthatott. Septe József, a Pékszövetség elnöke kérdésünkre rámutatott: az áremelést már korábban megfogalmazták a pékek, akik 20-25 százalékkal emelnék a pékáruk árát. Ezt egyébként már tavaly ősz óta szeretnék elérni, a mostani áremelés a korábban elhatározott utózöngéje lehet.
– Az alapanyag-dráguláson kívül nőttek a szállítással kapcsolatos-, illetve a logisztikai költségek is – célzott az elmúlt időszak fejleményeire a szakember. – S a minimálbér emelés is igencsak befolyásolta a vállalkozások helyzetét.
Mit szólnak a somogyi vevők? Mindennapi betevőnk, stratégiai termék – seregnyi címkével és jelzővel látták el a talán legfontosabb népélelmezési cikket, melynek ára látványos növekedést mutat. Árak és trendek a közelmúltból: 1980-ban a fehér kenyér kilója öt forint 40 fillért kóstált, a rendszerváltás évében 14,80 forint volt, 1998-ban 104 forintot regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal, 2002-ben 151 forint mérték kilóját, s a 2006-os 179 forintos összeg után tavalyelőtt 244-, tavaly 281 forint volt az átlagár. Brunner Róbert, a kaposvári Brunner Pékség tulajdonosa amondó: bármilyen áremelés következik be, ez aligha veti vissza jelentős mértékben a kenyérfogyasztást.
– Olyan áruról van szó, amelyre minden korban, s szinte mindenkinek szüksége van – emelte ki a cégvezető. – Ez persze korántsem jelenti azt, hogy más területen ne érezné majd a jósolt visszaesést a szakma. A drágább termékekből ezután nyilván még kevesebbet vásárolnak a fogyasztók: így egészen bizonyosan kevesebb fogy majd a buktából, a túrós batyuból vagy a tiroli rétesből.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója hétfőn közölte: jelenleg nincs áremelésre irányuló megkeresés a pékek részéről. – A múltkori tárgyalási sorozat alkalmával is csak a megfelelően alátámasztott, valós költségnövekményeket fogadtuk el, hiszen feladatunk, hogy mindent elkövessünk annak érdekében, hogy szükségtelenül ne emelkedhessenek az élelmiszertermékek árai – tette hozzá. Ács József, a kaposvári Ács pékség tulajdonosa – a szakma általános problémáira utalva – rámutatott: az árfolyam-ingadozás a különféle import kenyér-, illetve süteménysütő szerek valamint töltelékek árára is kihat. Ez utóbbit részben Hollandiából szerzik be, s a vállalkozást minden olyan változás érzékenyen érinti, melyet a forintgyengülés idéz elő. A 70 dolgozót alkalmazó cég vezetője hangsúlyozta: ha a kis- és középvállalkozói szektor anyagi helyzete megerősödne, úgy minden bizonnyal a kenyérár-kérdés nem kerülne olyan sűrűn napirendre, mint ahogy azt manapság hallani lehet.
– A jelenlegi helyzet dacára céljaink változatlanok: a hatékony termelés elkötelezett hívei vagyunk – húzta alá. – Két gépkocsit vásároltunk tavaly és üzembe helyeztünk egy sütőkemencét, a fejlesztésre fordított 25 millió forint a jövőt szolgálja. Idén is legalább 15-20 millió forintot akarunk beruházásra költeni.
A cégnél egyébként még nem született végleges döntés a kenyérdrágulásról. Ha meglépik, erre várhatóan februárban kerülhet sor.
