2013-01-10
Az új cigányelnök megérti, ha valaki nem vállalja romaságát
Bár 2014-ig hivatalában maradhatott volna – utána az országgyűlési képviselőség összeférhetetlen az ilyesfajta tisztségekkel –, két évvel mandátuma lejárta előtt Berényi László, a megyei területi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke úgy döntött, átadja a stafétabotot.
– Az országgyűlési képviselőség mellett az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese is vagyok – indokolta döntését a fideszes politikus –, s mindkét feladat Budapesthez köt. A megyei kisebbségi önkormányzat viszont Somogyhoz, s egyre nehezebben tudtam egyeztetni a két tevékenységet. A területi cigány önkormányzatban eddig is az elnökhelyettes, a Somogyi Cigány Képviseletek Szervezetének elnöke, Balogh Imre vitte a napi munkát, így aztán értelemszerűnek tűnt a változtatás.
A tisztújítás során az elnökség tehát az eddigi helyettest emelte az elnöki székbe, míg a szervezet új elnökhelyettese Rafael György, a látrányi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője lett. Nagy kérdés, mit tud tenni az új vezetés a megváltozott körülmények között. Akadnak ugyanis olyan hangok, akik szerint a megyék megváltozott státuszából adódóan – a feladatok jelentős részét a kormányhivatalok vették át – a jelenlegi formában nincs szükség területi kisebbségi önkormányzatokra sem, melyek valójában – s ez elsősorban a cigány önkormányzatokra érvényes – politikai „nevelőhelyek” a Fidesszel szövetséges Lungo Drom számára.
– A lehetőségeink behatároltak – mondta Balogh Imre. – Persze ígérgethetnék, ám tudom, nincs új a nap alatt. A szervezet tevékenységét az uniós romastratégia, valamint az Országos Roma Önkormányzat és a kormány közötti keretmegállapodás határozza meg.
Utóbbinak köszönhető, hogy néhány kiemelt program már elindult, így például felállt egy foglalkoztatási koordinációs szolgálat. A kistérségenként kiépülő hálózatban 36-an dolgoznak: foglalkoztatókkal, munkaügyi központokkal veszik fel a kapcsolatot a munkahelyteremtés érdekében.
Az elnök szerint mindennek alfáját és omegáját jelentő keretmegállapodást 2011. májusában írta alá az ORÖ és a kormányzat, azaz közel egy és háromnegyed év távlatából ez nem tűnik túlságosan nagy eredménynek. Főként annak tükrében, hogy Somogyban meglehetősen sok roma él, s a munkanélküliség, mely amúgy is rendkívül magas a megyében köztük hatványozottabban érvényesül.
– Somogyban legalább három kistérség halmozottan hátrányos helyzetű – magyarázta erre Balogh Imre –, még a képzettséggel rendelkezők is nehezen találnak állást. A képzetleneket, s a romák többsége ezeken a területeken ide tartozik, még nehezebb visszavezetni a munkaerőpiacra. Remélhetőleg azonban a kormány kis- és középvállalkozói szektort erősítő programjai 2013-ra beérnek, s a kkv-s szektor elkezdi felszívni a roma munkavállalókat. A közmunka, melyben természetesen a cigányság is aktívan részt vesz, ugyanis csak tűzoltásnak jó, hosszú távon azonban abból nem lehet minőségi életet fenntartani.
A megyei cigány kisebbségi önkormányzat új elnöke szerint szervezetük megfelelő, a munkaerőpiacon életképes képzésekkel próbálja segíteni a somogyi cigányságot.
– A legfontosabb feladatunk, hogy minél többeket segítsünk munkába állni – állította Balogh Imre. – Természetesen a közéleti kérdésekre is megfelelő válaszokat adunk, ha úgy adódik, ám elutasítjuk a botránypolitizálást. Jobban hiszünk a jogi útban, de ha kell, a jogos önvédelmi mechanizmusokat megtesszük. Szerencsére Somogy országos viszonylatban is a béke szigetének számít.
Felvetésünkre, a megyében több településen is előfordult a közelmúltban, hogy a Jobbik és paramilitarista szélsőjobbos szervezetek vonultak fel a cigánybűnözés ellen tiltakozva, illetve, hogy Kaposvár főterén akasztófát állítottak, azaz a béke szigete kifejezés minimum túlzás, Balogh Imre úgy reagált, szerinte egy népcsoport elleni uszítással nem lehet hosszú távon érvényesülni a politikában.
– Az viszont elképzelhető, hogy a mostani felfokozott hangulatban még kevesebben merik majd, pontosabban merték vállalni cigányságukat, mint a 2001-es népszámláláskor – ismerte el. – Személy szerint persze remélem, hogy az új adatok alapján többen leszünk, mint tíz éve, de valahol megértem azokat is, akik egy hivatalos nyilvántartásban nem merik vállalni romaságukat. Pedig ez rendkívül fontos lenne, hiszen alapvető feladat, hogy fenntartsuk kulturális identitásunkat. Ehhez persze az oktatásból is markánsabban kell kivenni a részünket. Ebben segítséget nyújthat az újfajta, hátrányos helyzetűeket támogató ösztöndíjrendszer, emellett a megállapodás a Kaposvári Egyetemmel, ahol akár külön roma szakkollégium is létrejöhet. A lehetőségek tehát adottak, csak tudnunk kell élni velük.
