Balatonszárszó
Címere álló, egyenes vonalú címerpajzs, mely kissé hegyes pajzstalpban végződik.
A pajzs felső részén sötétkék alapon három hullámos ezüstszínű pólya, közepén az arany, sugárzó napkoronggal. A pajzs alsó részén a fent említett motívum, aranyszínű szőlőtőke - szőlőfürttel és két szőlőlevéllel - látható. A címerpajzs orom részén koronás sisakrostélyt helyeztek el fehér, sárga, vörös és kék színekkel. A bal oldali címerlevél - inda sárga-vörös színű, a jobb oldali fehér-kék színű.
A címerben található fehér szín
Balatonszárszó községet, a vörös-kék szín pedig Somogy megyét szimbolizálja.
Az arany szőlőtőke a mezőgazdasági, a három ezüstpólya a napkoronggal az üdülőhelyi, idegenforgalmi jellegre utal.
Köszöntő
Balatonszárszó - Somogy megyében a Balaton
déli partján elhelyezkedő - 2170 lakosú település.
A Külső-Somogyi dombság ölelte völgyben fekszik. Neve is erre utal, szárazaszó,
szárazvölgy.
Szent László királyunk 1082-ben kelt oklevelében említi először nevét Zarosozow
alakban.
A közelmúltban történt régészeti feltárások szerint a nagyközség területe és
közvetlen környéke már i.e. 2100. táján lakott hely volt. A rómaiak jelenlétére
utalnak a III-IV. századból származó csont és cserép maradványok.
Településünk a középkorban templomos hely
volt, 1233-ban említik kápolnáját, melyet Bertalan veszprémi püspök építtetett.
A település a középkori falvakhoz hasonlóan változtatta a helyét, az 1745-ös
egyházlátogatási jegyzőkönyv már a mai helyét említi.
Balatonszárszó neve összekapcsolódik József
Attila tragikus halálával. A költő utolsó szárszói lakhelye ma emlékmúzeum.
Ortutay Tamás szobrászművész által készített emlékmű is őrzi a költő-óriás
emlékét.
Balatonszárszó kulturális rendezvényeivel - az április 11-i költészet napi
rendezvényen túl is - megemlékezik a költőről.
A településen évente rendszeresen visszatérő műsoros események a május 1-i
majális, június elején rendezendő szezonnyitó, a július 27-i, augusztus 20-át
megelőző "Szárszói Kulturális Napok."
A szárszói református templom méltó helyszíne a nyári zenei esték című
programjainak is.
Múlt
Balatonszárszó nevét elsőként egy 1082-ből való középkori oklevél
említi. A Szárazaszó ( száraz völgy ) névváltozat után a XIX századi térképeken
már mindenütt Szárszó elnevezés szerepel, melyet 1922-ben toldottak meg a
Balaton előtaggal.
A településen található legrégebbi régészeti leletanyag az újkőkor vagy
neolitikum (Kr. E. 5500-3000) emberének ittlétét igazolja.
Ettől kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék.
Balatonszárszó múltjának megismerésében nagy jelentőséggel bír a 2001. év,
amikor az M7 autópálya építésének kapcsán sor került a tervezett nyomvonal
régészeti feltárására. Az ásatás során felszínre kerültek a török kori falu
emlékei és a település XIII. sz.-ban épült és a XVIII. század végéig álló
templomának alapfalai, illetve a templomban és annak közelében temetettek
középkori mércével mérve gazdag sírjai, az un. Kiserdei dűlőben. A régi faluba
vezető útvonalat emlékpark jelzi.
Településünk legjelentősebb történelmi eseménye az 1943-as Magyar Élet
konferencia néven ismerté vált népi írók tanácskozása, a Soli Deo Gloria
szövetség és Püski Sándor közös rendezésében.
Csukás István 1980-as
évek végén vásárolt telket, amire nyaralóját építette, ahol azóta több
mesefigura képe született meg.
Jelen
Balatonszárszó hosszú évek tudatos,
tervszerű fejlesztése révén érte el mai fejlettségi szintjét.
A település ma rendelkezik mindazon infrastrukturális fejlettséggel, amely ma
egy üdülő-települési Nagyközségtől, "kisvárostól" elvárható.
Korszerű a kommunális (ivóvíz, gáz, szennyvízcsatorna, energia, úthálózat)
infrastruktúrája.
Ugyancsak jó színvonalú a kereskedelem, vendéglátás, személyi szolgáltatási
ellátottsága.
Ma Balatonszárszó 3000 lakó, üdülőingatlana a nyári főszezonban 15.000 fő
elszállásolását, ellátását biztosítja, de az infrastruktúra 20.000 fő
színvonalas fogadását tudja biztosítani. Stabil a település Önkormányzata,
vezető Képviselő-testülete, stabil a gazdálkodása.
A település tiszta, rendezett zöldövezettel körülvett és kialakított faluképet
nyújt a helyieknek és az idelátogatóknak.
