Egy kapavágás sem volt: nyolc éve áll a 18 milliárdos projekt

Nyolc éve, 2005-ben alakult a dél-balatoni társulás e célra, ahhoz képest éppen ideje volna, ráadásul 2014 végére be kellene fejezni az uniós támogatású, 18 milliárd forintos projektet, mely leginkább a hatóságok lassúsága miatt húzódik. Érdekesség: eredetileg hatvannál is több település alkotta a dél-balatoni csatornatársulást, később aztán azokat, melyek nem tartoznak a Balaton vízgyűjtőjéhez, kizárták belőle. Csakhogy míg ez utóbbiak közül több helyütt idő közben kiépült a szennyvízcsatorna (mint például Ságváron és Somban), másutt pedig, így Ádándon az idén kezdődik az egymilliárd forintos beruházás, addig éppen a vízgyűjtő huszonkét településén nem történt semmi mostanáig... 

Hidvégi József fonyódi polgármester, a társulás elnöke azonban optimista, egy minapi tévényilatkozata szerint a háttértelepüléseken, ahol a munkálatok nem zavarják az idegenforgalmat, akár már a nyáron elkezdődhet a csatornázás, a közbeszerzési eljárás lezárulta után. 

Három szennyvíztisztító telep érintett, közülük a balatonlellei mindenképpen korszerűsítésre vár, a kulcskérdés azonban a siófokinak a sorsa lehet. Évek óta tudott, hogy a siófoki önkormányzat nem járul hozzá a jelenlegi telep kapacitásbővítéséhez – vagyis új település szennyvizét már nem fogadhatja be a Kele utca végén, a lakóövezethez közel működő állami tulajdonú üzem –, hanem új építését szorgalmazza, a városhatártól távolabb. S bár erre eddig még nem volt pénz, ezen áll, vagy bukhat például Balatonendréd csatornázása is. 

– A lulla-endrédi összekötő út átadása óta nem vagyunk már zsáktelepülés, jönnének befektetők is, de ahogyan a napokban is egy vállalkozást, el kell utasítanunk őket, mert a Balaton-törvény értelmében csatorna híján nem lehet építkezni – mondta Késmárki Tibor endrédi polgármester. – Szerintem ez politikai kérdés. Nonszensz, hogy a jogszabály ugyan előírja, de mégis immár nyolc éve várnunk kell rá. Vagy talán csak szavakban olyan fontos a Balaton védelme, vízminősége? Ki se tudunk szállni a dél-balatoni társulásból, hiszen ez esetben az előkészületekre, tervezésre évekkel ezelőtt elnyert 700 millió forintos támogatás ránk eső részét, 19 millió forintot vissza kellene fizetni. 

Emiatt „ragadtak” bent egyébként más települések is, Szóládnak például 27 millió forintot kellene „kicsengetni”. S hogy miképpen áll a sokat emlegetett siófoki tisztítómű ügye? A jelek szerint nincs előrelépés, legalábbis ezt szűrtük le a két érintett, a siófoki önkormányzat és az üzemeltető DRV Zrt. válaszából. „Az önkormányzati társulás tárgyal a Nemzeti Környezetvédelmi és Energiaközpont Nonprofit Kft.-vel, a tárgyalások éppen a napokban folytatódnak – tudatta a siófoki városháza. – Mivel a társulás a tárgyaló fél, a DRV-vel nem városnak kell megegyeznie.

”Balázs Árpád siófoki polgármester azt mondta: – A városi rendezési terv értelmében csak új helyen létesíthető szennyvíztisztító telep. A régi telep ugyanis a kötelezően biztosítandó védőterületen belül van, ráadásul ennek a telepnek a bővítése csupán csökkentené, de nem oldaná meg a környezetterhelési problémákat, ráadásul egyenértékű sem lenne egy új létesítménnyel. A város rendezési tervének módosítása pedig éppen a védőtávolság miatt lehetetlen.

A DRV Zrt. válasza: „Az új siófoki szennyvíztisztító telep építéséről, vagy a régi felújításáról a víziközművek jelenlegi tulajdonosainak, a magyar államnak és Siófok városnak kell megállapodni, nem a DRV-nek. A DRV Zrt. a dél-balatoni szennyvíztársulás ez irányú munkáját kizárólag szakmai közreműködésével támogatja. A társaság készen áll arra, hogy szakmai felkészültségével segítse a projekt előkészítési-, illetve kivitelezési munkafázisait is.”

---