2013-01-22
MVM-per: tizenötmilliárdos hűtlen kezelés a vád
El is kezdődött, meg nem is a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) korábbi vezérigazgatója, K. István és társai pere a Kaposvári Törvényszéken: miután három vádlott – köztük az elsőrendű – kimentette magát a hétfői tárgyalásról, a bíróság hivatalosan nem kezdte meg az eljárást.

Ennek ellenére mozgalmasan telt a nap, ugyanis K. István, és a másodrendű Sz. András védői beadványaikban a tárgyalás felfüggesztését indítványozták, s kérték a bíróságot, alaptörvény-ellenesség megállapítása miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz (AB).
Az ügyvédek szerint ugyanis eleve alkotmányellenes, hogy a pert Kaposváron tárgyalják. Rabóczki Gábor, K. István védője elmondta: az AB decemberben visszamenőleg megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének a kijelölési jogát, mely szerint Handó Tünde bizonyos ügyel tárgyalására a kijelölt bíróság helyett más törvényszékeket kérhetett fel. Ilyen felkérés alapján került Kaposvárra K. Istvánék pere is – az ügyvédek szerint jogellenesen.
– Több bíróság tárgyal kijelölt ügyeket – magyarázta Rabóczki Gábor –, ám esetünkben az a különbség, hogy ez a per még nem kezdődött el, s így a Kaposvári Törvényszéknek lehetősége van rá, hogy kiküszöbölje az alaptörvény-ellenességet.
A másodrendű vádlott védője, Bárándy Péter szerint nem is lehetőség, hanem kötelesség a törvényszékre számára, hogy az AB-hoz forduljon.
– Az ügyet át kell tenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, azaz a Fővárosi Törvényszékhez – magyarázta Bárándy Péter. – Az a bíróság számít legitimnek, melyhez a törvény egy ügyet objektív szempontok alapján rendel, ám ez ebben az esetben nem áll fenn, hiszen emberi döntés, az OBH elnökének rendelkezése áll a háttérben. Természetesen nem a Kaposvári Törvényszékkel van baj, hanem egyszerűen ez egy alapvetően alkotmányossági kérdés.
A vádat képviselő Fővárosi Főügyészség képviselője elismerte, az AB valóban megsemmisítette az alaptörvény idézett részeit, ám ennek szerinte nincs köze ehhez az ügyhöz.
– Az AB előtt már több, ezzel a kérdéssel foglalkozó beadvány fekszik – mondta az indítvány elutasítását kérve Szendrődi Viktor, aki rutinosan mozog a sokmilliárdos esetekben, hiszen ő képviselte a vádat a nagyjából 30 milliárd forintos Baumag-perben is –, így külön ebben az ügyben felesleges hozzáfordulni.
Bárándy Péter viszont válaszként megjegyezte: igaz, hogy vannak ilyen beadványok az AB-nál, ám egyik sem bíróságtól származik.
– Azért is javasoltuk a per felfüggesztését – tette hozzá –, mivel nem célszerű olyan eseteket indukálni, melyek teljes hatályon kívül helyezéshez vezetnek.
A bíró viszont kijelentette, a beadványokat véleményezésre már megküldte az OBH-hoz, annak válaszáig nem szakítja meg a normál tárgyalási menetet, s így március elejére tűzte ki a valódi kezdetét a pernek.
Melyben az ügyészség különösen nagy értékű hűtlen kezeléssel vádolta meg K. Istvánt – aki az MVM mellett korábban a Paksi Atomerőművet és a BKV-t is vezette – és társait: többek között Sz. Andrást, az MVM egykori vezérigazgatósági főtanácsadóját, K. László nagyvállalkozót és K. Józsefet, a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgatóját.
A vádirat szerint az MVM vezetője és Sz. András 2007-től folyamatosan arra törekedtek, hogy a villamos művek jó pénzügyi-gazdasági helyzetét kihasználva sorozatosan hátrányos üzleteket kössenek. A szerződéseket megpróbálták eltitkolni a MVM igazgatósága elől: az 1-2 milliárd forintos üzletek sorsáról a cég közgyűlése döntött, míg a félmilliárdot nem meghaladó befektetésekről, garanciavállalásokról, hitelfelvételekről K. István maga is dönthetett – a harmad-, negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlott haszonszerzés reményében, eseti jelleggel kapcsolódott a pároshoz.
A pénzt színlelt jogviszonyon keresztül, értékaránytalan szerződések révén – többek között valótlan szerbiai erőmű-felújításra, el nem készült pályázatokra, használhatatlan tanulmányokra és piackutatásra, többmilliárdos szálloda-felújításra – „pumpálták ki” a cégből. A vádirat szerint összesen több mint tizenötmilliárd forint kárt okoztak az MVM-nek, melyből a legnagyobb összeg, nagyjából tizennégymilliárd forint a vásárosnaményi gázerőmű létrehozására, földgáz-vásárlásra és bioetanol üzem létesítésére létrehozott szindikátussal kapcsolatos bűncselekményekből adódott. A kárösszegből végül valamivel több mint tizenkétmilliárd forint megtérült.