2013-05-29
Filléres vakáció Siófokon: brigádtag lett a hotelvendégből
Filléres vakáció Siófokon: három nap, két éjszaka két főre 13 ezer forintért. Egy gyenesdiási panzió egyenesen 73 százalékot enged az árból, de a négycsillagos siófoki Azúr hotel is prémiumárral csalogat: négy nap, három éjszaka két főre 161 ezer helyett csak 68 ezer forint. A büki ötcsillagos golfszálloda megszokott nyugalmát szlovák bulituristák verik fel, írja a Magyar Nemzet.
„Vegye-vigye, csak most, csak önnek” akciót tart a hazai szállodaipar, immár egész éveset. Ahogyan a balatoni szállodások mondják, ma már szinte eladhatatlanok a szobák kedvezmény nélkül, mind többen az internetes akciók alapján választanak maguknak nyaralási helyszínt. A kuponos-bónuszos oldalak naponta bombázzák ajánlataikkal az internetezőket, s az eddigi tapasztalatok szerint a 67 százalékos árleszállítás volt a bűvös határ, de a gyenesdiási panzió ezt már „áttörte”, szó szerint véve a „filléres vakáció” szlogent.
De van-e kiszállás ebből az akciózásból, ha egyszer egész éven át tart az árleszállítás, akkor teljes áron valaha is eladhatók lesznek-e a szállodai szobák? Heller Gábor, a legnagyobb hazai közösségi vásárlói szolgáltató, a Bónusz Brigád alapító-tulajdonosa erre úgy felel: ajánlóikban arra buzdítják a „brigádtagokat”, hogy próbáljanak ki szolgáltatásokat, s ha jól bánnak velük, elégedettek, akkor vissza fognak térni teljes áron is.
Kételkedik ebben Hoffmann Henrik siófoki szállodaigazgató. Ő úgy látja, hogy ha valaki belekerül a negatív árspirálba, az már aligha jön ki onnan. Ehhez ugyanis szolgáltatásbővítésre, új attrakciókra, felújításra volna szüksége, ám a minimálár erre nem nyújt fedezetet. Hoffmann Henrik szerint – álláspontját erősíti a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Kovács István, a hazai szállodaszövetség főtitkára is – sokan kényszerből vágnak bele, a „kevés is jobb, mint a semmi” alapon. Több szálloda ugyanis el van adósodva, nem egynek már bank a tulajdonosa, mely csak üzemeltetőt keresett, hogy ne álljon a ház üresen. Az ilyenek nemcsak az eredeti ár esetenként több mint a felét engedik el a bevételt hozó vendég reményében, hanem még a kuponos cégnek is fizetnek jutalékot, akár 10-15 százalékot is.
Ezért aztán hiába vélik úgy többen is, hogy a „kuponozás” tönkreteszi a piacot, a szakma összefogása, egységes fellépése ez ellen aligha várható. Az már inkább – olvasható ki Hoffmann és Kovács véleményéből is –, hogy mivel túl sok a szálloda a turisták számához képest, hosszú távon „tisztul majd a piac”, azaz lesznek, akik nem tudnak fennmaradni.
Heller Gábor, a Bónusz Brigád tulajdonosa azt hangsúlyozza: ők nem viszonteladók, hanem egy marketingcég. Naponta 2,5 millió embert érnek el különböző csatornákon. – A szállodák kockázatmentesen működnek velünk együtt, hiszen mi hozzuk létre az ajánlatokat, és mi juttatjuk el azokat a vásárlóközönséghez. A partner csak akkor fizet, amikor a vendég beváltja nála a bónuszát. Tehát kizárólag a fizető vendég kerül neki pénzébe, nincs reklámköltség, s cégünk csak akkor kapja meg a munkájáért az ellenszolgáltatást, ha eredményes a kampány. Fontos a szájreklám is: ha jól éreztem valahol magam, ajánlom is a helyet családomnak, ismerőseimnek, kollégáimnak. A szálloda maga dönti el, hány vendéget hajlandó befogadni kedvezménnyel, milyen hosszú legyen a beváltási időszak, és milyen mértékű legyen a kedvezmény.
A Bónusz Brigád visszafizeti az árat, ha egy vásárlójuk nincs megelégedve a szolgáltatással. További érdekesség, hogy a hotel csillagokkal minősítheti a brigádtagokat, és ha nincs megelégedve egy vendég magatartásával, akkor többet abba a szállodába nem kap tőlük kedvezményt.
Borravalós szakma: a legalacsonyabb az átlagbér
Nyomott szobaárak, alacsony bérek – a vendéglátás „tartja” sereghajtó pozícióját a bruttó átlagbér tekintetében az egyes ágazatok között. A KSH adatai szerint míg a pénzügyi tevékenység bruttó 458 ezer forintos átlagbért jelentett 2013 januárjában, addig a vendéglátás 146 ezrest. Borravalós szakmaként van elkönyvelve, ezért az alacsony keresetek? – kérdeztük Antalffy Gábortól, a kereskedők és vendéglátósok érdekvédelmi szövetsége, a Kisosz ügyvezető elnökétől. – Borravalós szakmaként, csakhogy hol van ma már a borravaló? – így Antalffy. – Nem csoda tehát, hogy a pincérek, szakácsok sorra mennek külföldre és már nem csak a közeli országokba, Skóciában is találkozni magyar vendéglátóssal. Az elmúlt egy évben 869-cel csökkent a hazai vendéglátóhelyek száma, az átlagos dolgozói létszám pedig négyről háromra. Vagyis a szektorban tart még a válság.
forrás : ( Sonline )